Feszület – őzagancsból

 A vitrinben látható afrikai elefántszobor Kenyából, fából faragott kenguruszobor Ausztráliából, őzagancsból készült feszület, rézvadászkürt. A másik tárolóban fegyvertechnikai tárgyak várják a látogatókat: lőszerdugaszoló, töltényhüvely hornyoló, hüvelytöltő botok, nyeles lőporadagoló, pisztolycsőkefe, vadászpuska tisztítóbot csőkefével. Mindezek a tárgyak annak a Jó vadászatot! című kamarakiállításnak a főszereplői, amelyet csütörtökön nyitottak meg Nyíregyházán a Kállay Gyűjteményben. A tárlaton az Ilosvay család vadászati tárgyaiból láthatnak válogatást az érdeklődők. Az Ilosvay család közeli rokonságban áll a Kállay családdal, ezért érzi feladatának és kötelességének az Ilosvay család relikviáinak megőrzését a Kállay Gyűjtemény. 

A kiállítás megnyitó ünnepségén Dohanics László, az intézmény vezetője köszöntötte a vendégeket. Mint elmondta a Kállay Gyűjtemény megalapításának harmincadik évfordulója alkalmából állította össze Horváth Zoltán kurátor a tárlatot, ami Ilosvay Ferenc vadászattal kapcsolatos személyes tárgyait mutatja be. 
A kiállítást stílszerűen Fazekas Gergely, az Országos Magyar Vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei területi szervezetének titkára nyitotta meg. 
Beszédében többek között a következőket mondta:
– Kivételes alkalomból gyűltünk össze. Kevés, nagyon kevés olyan íróval büszkélkedhet vármegyénk, akit országosa, sőt azon túl is ismernek és elismernek. Ilosvay Ferenc ugyan Budapesten született, de egész családja, rokonsága is ide kötődik, és fiatalkori éveit maga is Nagykállóban, Nyíradonyban, Nyírábrányban töltötte. Írásaiban gyakran feltűnő téma a szabolcsi, nyírségi, felső-tiszai táj és ember.
– A Kállay gyűjtemény munkatársai nagy feladatra vállalkoztak, amikor ezt a kiállítást megálmodták. Nagyon nehéz bemutatni őt, vagy bármelyik írót-költőt a tárgyain keresztül. Az író mindig az írásaiban él, világokat teremt, tollával csodákat alkot. Addig tart a varázslata, míg ki nem derül róla, hogy ő is épp olyan vizet ivott és ugyanúgy kenyeret evett, mint közülünk bárki. De az írás nem állítható ki, csak a tárgyi emlékek. Ezért külön köszönöm  a gyűjtemény munkatársainak, hogy életre hívták ezt a kiállítást. Felhívták vele a figyelmet az egyre ismertebb, de még mindig nem méltó helyén kezelt íróra. Most már csak a látogatókon múlik, hogy megelégszenek-e ennyivel, vagy az írásait is olvasni akarják Ilosvaynak. A vadászkamara azon lesz, hoggy ebben segtse a gyűjteményt, miként már korábban is tettük. A kiállítás ideje alatt több alkalommal is igyekeznek majd a munkatársaink megismertetni a látogatókat az Ilosvay által oly nagyon szeretett vadvilággal és a természet apró rejtelmeivel.
Az érdekvédelmi szervezet titkára kitért Ilosvay Ferenc írói munkásságára, majd életének nehézségeire is.
– Ilosvay Ferenc könyvei nem sorolhatóak a klasszikus vadászirodalomba. Írásainak jó része nem is magáról a vadászatról, a vad elejtéséről szól. Emberi sorsok, élethelyzetek, történetek kelnek életre tolla alatt, de szinte kizárólag a természetben élő emberrel kapcsolatban. Különösen jó érzékkel fogja meg és adja vissza a falusi-tanyasi ember lelkivilágát, gondolkodásmódját. Stílusa nélkülözi a Fekete Istvánnál oly jellemző bőbeszédű hangulat- és tájleírásokat. Nem ad kitalált gondolatokat az állatok szájába sem. Nem a vad elejtése és annak nehézségei állnak írásai középpontjában, mint Széchenyi Zsigmondnál. Pontos mondatszerkesztés, néhány szóval találóan elkapott hangulatok, sejtelmes félmondatok, és a magyar néplélek zseniális bemutatása jellemzik írásait. S legfőképp a teremtőbe vetett mélységes hit és a természet ismerete, szeretet. Életútját ismerve ez magától értetődő, hiszen erős hite nélkül nem élte volna túl azt a 12 évnyi üldöztetést, koncentrációs tábort és kényszermunkát, amit arisztokrata családba születése és szabadságszeretet miatt kellett elszenvednie.
– Ilosvayt olvasni élmény, de nem mindig könnyű szórakozás. Magyarul megjelent öt könyve között nincs ifjúsági regény. Még könnyed történetei is elgondolkoztatóak. Nincs olyan írása, melynek elolvasása ne hagyna nyomot hangulatunkon, gondolkodásunkban. Hiszem és vallom, hogy csak az értékeli és érti meg igazán, akiben felmerült már a kérdés: mi végett is vagyunk a Földön? – fogalmazott Fazekas Gergely, majd még egy gondolatot idézve Ilosvay Ferenctől, megnyitotta a kiállítást.

 KM