Kulákokat, kupeceket, árdrágítókat ítélt el a járásbíró

A Niczky-kastélyról, a szocializmus bírósági szervezetéről és egyháztörténetről is szó volt azon a helytörténeti konferencián, amelyet az idén tizenkilencedik alkalommal rendezett meg a kemecsei önkormányzat és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület. A történelmi utazásnak most nem az általános iskola, hanem a városháza díszterme adott otthont.

A hangulatot a Hangvarázs énekkar alapozta meg, az együttes műsorában a szülőföld szeretetéről szóló dalok csendültek fel.

A vendégeket Oláh Marianna alpolgármester köszöntötte az önkormányzat nevében. Mint elmondta,  a városházán első alkalommal rendezik meg a konferenciát, a díszterem méltó helye a programnak. Szólt arról is, hogy a város központjában jól megférnek egymás mellett a különböző stílusú épületek, például a múltat idéző római katolikus templom és a modern vonalú polgármesteri hivatal. Kiemelte az alpolgármester asszony azt is, hogy az utóbbi években sokat fejlődött Kemecse, hiszen épült járási hivatal, városháza, uszoda, s hamarosan egy új bölcsödével lesz gazdagabb a település.

Üzenet a fejedelemtől

Az előadások előtt elmondta gondolatait Baracsi Endre, a vármegyei közgyűlés alelnöke, a vármegyei értéktár bizottság elnöke is.

– Nem először vagyok itt, most is örömmel jöttem, nagyra értékelem az itteni helytörténeti munkát. A népdalcsokorban olyan dalt is hallottam, amit még nem ismertem. Hadd adjak át egy üzenetet II. Rákóczi Ferenctől, akire néhány napja emlékeztünk születésének évfordulója alkalmából. 
  "Üzenem a jövőbeli gyermek nemzedéknek Magyarországon, hogy tiszteljék hazájukat és becsüljék, hogy ezen a földön élhetnek. Őrizzétek meg értékeit és emlékeit! Beszéljetek róla úgy, mintha kincs lenne!" Ez a gondolat, a szülőföld iránti szeretet fontossága mindenkire érvényes. Kellenek kovász emberek, akik őrzik az értékeket,  és az örökséget  továbbadják a fiataloknak. Kellenek ilyen alkalmak is, hogy jobban megismerjük szülőföldünket, lakhelyünket. Jó lenne, ha minél több településen lenne helytörténeti kutatómunka - fogalmazott többek között Baracsi Endre.

Emeletet húztak rá

A Kemecse épített öröksége című konferencia első előadásán a Niczky-kastélyról volt szó.  Lucza János helytörténész, a konferencia főszervezője ismertette a 260 évvel ezelőtt, 1763-ban megépült nemesi lak történetét. A kúria kialakítása Niczky István nevéhez fűződik, aki benősült az ősi Kemechey családba, feleségül vette ugyanis Kemechey Annát.

Az épületben később működött főszolgabírói hivatal, ugyanis a vármegye 1905-ben megvette az épületet, s emeletet húztak rá. A II. világháború után iskolának és varrodának is otthont adott az épület, ami napjainkban az önkormányzat tulajdona.  Lucza János előadásában kitért arra is, hogy bár a térség a Nyírbogdányi Járás nevet viselte, a székhely Kemecse volt. Ennek a látszólagos ellentmondásnak az a magyarázata, hogy a Nyírbogdányi Járás 1848-ban a népképviseleti választáskor választókerület volt, s ez a terület később megegyezett a járás területével, ezért a jogfolytonosság miatt megmaradt a név. A székhely pedig azért lett Kemecse, mert ott élt a főszolgabíró. Az 1930-as évek elején felvetődött, hogy Nyíregyháza legyen a székhely, de ezt végül elvetették, hiszen Kemecse a járásban központi helyen fekszik, van vasút is: vagyis a járás legtöbb lakója csak úgy tudott volna bemenni Nyíregyházára, ha keresztül utazik Kemecsén is.

Szokásjog alapján döntöttek

Dr. Balogh Judit jogtörténész, a Debreceni Egyetem Jogtörténeti Tanszék egyetemi docense az egykori Kemecsei Járásbíróság szerepéről és munkájáról, a szocializmus bírósági szervezetéről tartott előadást. Bevezetésként felvázolta, hogy milyen is volt egykoron – a középkor idején – a bíráskodás. Mint elmondta, régen nem volt bíróság, a szokásjog alapján döntöttek a vitás ügyekben a vének, az ügyek elrendezéséhez nem kellett jogtudós. Régen igazságtétel volt és nem igazságszolgáltatás, a bíráskodás tulajdonképpen „magánügynek” számított.

Az 1869-es év jelentett nagy változást, törvény született ugyanis a bíróságokról. Az alapelv az volt, hogy az igazgatás gyors és hatékony legyen, a bíráskodás pedig alapos és körültekintő, s legyen lehetőség fellebbezésre is.  Megszűntek a rendi alapú különbségek, a jogszabály mindenkire egyformán vonatkozott. A bíráskodás már nem „magánügy”, hanem állami feladat, a bírói munka már hivatásnak számított, professzionális tevékenységnek. Megszűnt az összeférhetetlenség, nem lehetett a bíró elfogult. Csak törvénnyel lehetett a bírói szervezetet megváltoztatni - magyarázta dr. Balogh Judit, majd rátért a szocialista időszak bíráskodási gyakorlatára.

Termékkiesést okozott

– Teljesen új felfogás született, a régi rendszer semmivé vált. A szocialista igazságszolgáltatás nem ismerte el a bírói függetlenséget, lebontották a garanciákat. Míg korábban csak törvénnyel lehetett a bírósági rendszeren változtatni, az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején az igazságügyi miniszter dönthetett ügyekről, bírói létszámokról, átszervezésekről. A szocialista igazságszolgáltatás feladata a kommunista nevelés, a népi demokrácia védelme, a kommunista erkölcsök érvényesítése volt. Egy 1951-es rendelet alapján született meg a Kemecsei Járásbírság annak a szemléletnek az apropóján, ha van járási tanács, legyen járási bíróság is, hogy a bíróság közelebb legyen az emberekhez. A járásbíróság döntött például a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalás ügyében, ítéletet hozott zugkocsmáztatás, árdrágítás, valamint feketén levágott állatok ügyében. Elítélt kulákokat és kupeceket is. Volt, aki nem kapálta meg a kukoricáját és a szőlőjét, a járásbírósági indoklás szerint ezzel 100 százalékos termékkiesést okozott az államnak. A járási bíróság nem volt hosszú életű, mert 1956-ban megszüntették racionalizására, takarékosságra hivatkozva. A cél az volt, hogy államigazgatást egyszerűbb és olcsóbb legyen, ezért megszűntették  a járásokat, s így megszűntek a járási bíróságok is - tette hozzá befejezésül dr. Balogh Judit.  

A konferencia második részében Sztupáné dr. Ignéczi Mónika a Szent István katolikus templom történetéről szólt, Nagy Enikő történelemtanár pedig a Kemecsei Református Egyházközség történetét ismertette. A rendezvény résztvevői kísérőeseményként megtekinthették a Műépítészeti emlékek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében című kiállítást is. 

MML

A Hangvarázs énekkar műsorrral kedveskedett a vendégeknek

A Niczky-kastély napjainkban

Fotók: M. Magyar László