Letörte a hazai árakat az ukrán import

A kormány a magyar gazdák és fogyasztók védelme érdekében átmeneti tilalmat rendelt el az Ukrajnából származó fontosabb gabonafélék, valamint azon mezőgazdasági termékek importjára, amelyek esetében az uniós lépések hiánya kiszolgáltatta a magyar gazdálkodókat egy általuk kivédhetetlen piaci helyzetnek. Az intézkedéssel kapcsolatban lapunk megszólaltatott két gazdálkodót is. A kisvárdai Dobos Ferenc növénytermesztéssel, míg a tunyogmatolcsi Kiss Zsigmond méhészkedéssel, méztermeléssel foglalkozik. Mindketten megerősítették, az utóbbi hónapokban a hazánkba érkező, nagy mennyiségű ukrán gabona és méz letörte a felvásárlási árakat.

– A mostani helyzet a jövőre nézve is elkeserítő, hiszen a gabonatárolók telítettsége miatt a tavaszi búzának nem lesz helye, illetve már látszik, hogy a búza felvásárlási ára is lentről indul majd - tekintett előre dobos Ferenc, aki közel háromszáz hektáron gazdálkodik Kisvárda környékén.

Nagy István agrárminiszter az intézkedéssel kapcsolatban elmondta, a tilalom többek között kiterjed a gabonafélékre, repce- és napraforgómagra, a lisztre, étolajra, mézre és egyes húsfélékre és 2023. június 30-ig tart.

A tranzit engedélyezett

– Magyarország ugyanakkor nem tiltja ezen termékek hazánkon átszállítását, azaz a tranzitszállítmányok továbbra is engedélyezettek, azonban azokat az illetékes hatóságok zárral látják el a határon, elektronikus eszközökkel és járőrök segítségével nyomon követik őket és az ország egész területén ellenőrizni fogják az érintett termékek árutovábbítási eljárásait – emelte ki az agrárminiszter, aki az átmeneti időre bevezetett intézkedésektől azt várja, hogy lehetőséget ad érdemi és tartós megoldást jelentő uniós intézkedések meghozatalára, az ukrán áruk teljes körű vámmentességének, a szolidaritási folyosók működésének átgondolására.

– Az Ukrajnából Európai Unió felé már megnyitott szolidaritási folyosók, azaz könnyített szárazföldi szállítási útvonalak esetében olyan uniós szintű megállapodásra lenne szükség Ukrajnával, amely az ezeken keresztül exportálni kívánt ukrán termékek esetében garantálja, hogy azok az eredeti célpiacaikra fognak irányulni. Brüsszel ugyanis azt ígérte, hogy az ukrán gabonát az afrikai és közel-keleti országok élelmezésére szállítják tovább, de ez nem történt meg. Nem tartható fenn az ukrán mezőgazdasági áruk teljes körű vámmentessége sem, hiszen nem behozható versenyelőnnyel termelnek az európainál jelentősen alacsonyabb önköltséggel, köszönhetően a hatalmas üzemméreteknek, valamint az Európai Unióban már nem megengedett termesztési és növényvédelmi gyakorlatoknak is – hangsúlyozta a tárcavezető.

Dobos Ferenc több mint harminc éve foglalkozik növénytermesztéssel, de ilyen kilátástalan helyzetben még sosem volt. Mint azt lapunknak elmondta, a tavalyi aszály után a búzája nagyon gyengén termett, a kukoricánál szintén volt egy közel negyven százalékos kiesés. A helyzetet pedig csak tovább fokozta a hazánkba áramló ukrán gabona, melynek importját, hasonlóan más közép-európai országokhoz, a napokban függesztette fel a magyar kormány.

– Rajtam marad több tonna termény... Sok olyan kereskedővel beszéltem korábban, akik csak az ukrán gabona árában lettek volna hajlandóak terményt vásárolni tőlem. És ez még mind semmi, a Kisvárda környéki tárolók tele vannak a rossz minőségű, magas víztartalmú ukrán gabonával – tudtuk meg Dobos Ferenctől.

A gazda hozzátette: több ismerőse is van a régióban, köztük Szlovákiában, rakodók, kamionosok, aki beszámoltak neki a tapasztalataikról.

– Elmondták, hogy az ukrán gabonának mennyire magas a toxintartalma, és hogy milyen rossz állapotban lévő, beázott, gyenge minőségű fedőanyaggal rendelkező vasúti kocsikban hozták be hozzánk a keleti gabonát. Azt hallottam, hogy összesen 22 millió tonna termény érkezett Magyarországra Ukrajnából, ez a mennyiség jócskán meghaladja hazánk egy éves termésmennyiségét. Ez a mostani helyzet két évre pecsételi meg a sorsunkat. Hallom, látom, hogy sok gazda a tavaszi vetés előtt nagyon gondolkodik azon, hogy belevágjon-e még egy szezonba, vagy felhagyjon az egésszel – fogalmazott a közel 300 hektáron gazdálkodó Dobos Ferenc.

Sokrétű a probléma

A kormány által bevezetett átmeneti importtilalom kiterjed a mézre is. 

– 25 mázsa mézem van eladó, tessék, lehet vinni – kezdte a beszélgetést a Tunyogmatolcson méhészetet működtető Kiss Zsigmond, aki szerint a mostani probléma a méhészeti ágazatban nem új keletű, csak most az ukrán import töri le a hazai felvásárlási árakat, mint tette az korábban a kínai méz. A szakmába már gyerekekként, Tisztabereken bele tanuló gazdálkodó lapunknak elmondta, sajnos a probléma sokrétű, és nem ma ütötte fel a fejét.

– Sajnos a hazai mézfogyasztás a „béka feneke alatt” van, sok ember úgy van vele, akkor eszik csak egy kis mézet, ha köhög és fáj a torka. Azt is látni kell, hogy hiába az importtilalom, az ukrán méz piacot talál magának Franciaországban vagy Olaszországban, hiszen az ottani kereskedőknek senki sem tiltja meg, hogy ne vásároljanak az ukránoktól. És majd bolond lesz a nyugati kerekedő a 3 eurós magyar mézet venni a másfél eurós ukrán helyett – mondta lapunknak Kiss Zsigmond, akitől megkérdeztük, hogy az ukrán méhészek miért tudják ilyen olcsón adni a terméket?

– Azért, mert náluk nincs semmiféle korlátozás az antibiotikumok használatára, olcsóbbak az inputanyagok, a fenyőfa, amiből a kaptár készül, ahogy a szállítási költségek is alacsonyabbak – világította meg a dolgok hátterét a tunyogmatolcsi méhész, Kiss Zsigmond. 

TG