Mesterséges intelligencia – a jelenben a jövő

– Folytatjuk a tavalyi projektünket, melynek keretében egy orvosi segédeszközt fejlesztünk. Ez egy rendkívül összetett folyamat, még egy nagy cégnek is kihívás lenne. A Tudományos Diákkörök Kárpát-medencei Konferenciáján járt a csapat, ahonnan az első díjat és ezzel együtt 20 felvételi pontot hódított el – mesélt a Bánki Robot Team legfrissebb sikereiről Zsigó Zsolt, a csapat vezetője, akivel a fiatalok legfrissebb innovációi mellett a mesterséges intelligenciáról beszélgettünk a Kelet-Magyarország és a Szabolcs Online podcastsorozatában. 
Zsigó Zsolt kiemelte, az egyik új fejlesztésükkel arra keresik a választ, hogy hogyan lehet a biológiai sokféleséget és annak tanulságait a technológiai újításokba bevezetni.

Több projekten dolgoznak 

– Sok ilyennel találkozunk a hétköznapokban – gondoljunk csak a tépőzárra –, a srácok viszont arra keresik a választ, hogy a nehézkes energiaellátású területeken (például barlangokban) hogyan lehetne folyamatosan szenzorokat működtetni anélkül, hogy folyamatosan be kelljen avatkoznia a személyzetnek. A fűszálak hajladozó mozgását szeretnék modellezni, s ezzel energiát termelni. A másik projektünkben két fiatal lány fáradozik a futball akadálymentesítésén. A cél az, hogy a hallássérült focisták is indulhassanak a bajnokságokban, de erről bővebbet még nem árulhatok el. Egy versenyen mutatjuk majd be az eszközt, melynek döntője június elején lesz, s a díjakat Karikó Katalin adja majd át – tudatta Zsigó Zsolt. 

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret követel magának a tudomány és a technológia területén is, nemrégiben pedig a szélesebb kör is megismerkedhetett vele, amikor elérhetővé tették a ChatGPT-t.

Beadandót is ír, ha kell 

A technológia sok fejlesztést igényel még, de ugrásszerűen halad ezen az úton, és az már most látszik, hogy a felhasználási területének is szinte csak a fantázia szabhat határt. 
– Egzakt definíció nincs arra, hogy mi is pontosan a mesterséges intelligencia. Van egy szoftver, egy mögötte álló erős hardver, hozzákapcsolva egy hatalmas adatbázis, amiből különféle számítási eredmények születnek. A közvélemény a ChatGPT-t ismeri a leginkább, s kvázi az egész világ rácsodálkozott, amikor elérhetővé tették. Az oktatásban már tapasztalható a felzúdulás, hogy mit fog okozni a hasonló rendszerek megjelenése, hiszen azt fejtegették, hogy a diákok majd puskázásra használják, esetleg szemináriumi dolgozatokat írhatnak vele. Úgy vélem, nem erre fogják használni, hanem már erre használják, én is kipróbáltam a kislányommal. Egy olyan beadandót készítettünk, ami a világítás fejlődését taglalta, s azt kell mondjam, viszonylag keveset kellett javítanunk ahhoz, hogy egy kiváló munka legyen a végeredmény – hívta fel a figyelmet Zsigó Zsolt, aki arról is beszélt, hogy egyes algoritmusoknak némi nehézséget okoz a magyar nyelv, a mesterséges intelligencia viszont egyre jobban birkózik meg vele.

Megválaszolatlan kérdések 

– A nyelvünk sokszínűsége és nyelvtana, továbbá az, hogy egy viszonylag kicsi nyelvről beszélünk, némiképp gátolja a felhasználhatóságot. A fordítóprogramoknál is látszik, hogy a nagy nyelvek közötti fordítások sokkal jobbak. A gépi tanuláshoz szükséges adatokból kevesebb áll rendelkezésre a kisebb nyelveknél, emiatt jelentkeznek a különféle problémák, de egyre jobbak az eredmények. A ChatGPT is egy öntanuló rendszer, részben ezért is tették széles körben elérhetővé, ám a fő mozgatórugó biztosan az üzlet volt. A mesterséges intelligencia a jövő, s aki erre nem áldoz megfelelő forrást, az lemarad a konkurensekkel szemben. Az internetes keresések is megváltoznak emiatt, hiszen a korábbi kulcsszavas keresések helyett konkrét eredményt kérhetünk az algoritmustól: nem egy esszére keresünk, hanem azt kérjük a programtól, hogy megadott szempontok alapján maga készítsen egyet – ismertette a technológiát Zsigó Zsolt. 
A mesterséges intelligencia azonban sok, eddig megválaszolatlan kérdést vet fel, s most nem a „gépek lázadásához” hasonló összeesküvés-elméletekre kell gondolni. – A szövegalkotás mellett olyat is hallani, hogy zenét szereznek ezekkel az algoritmusokkal, képek alkotására kérik meg őket, és itt jelenik meg az etikai oldala az egésznek: kié annak a szövegnek a szerzői joga, amit részben a mesterséges intelligencia, részben az ember írt? 

MI