Csemeték ültették a csemetét a Sóstói-erdőben

Kedden reggel az Erdei tornapályán gyülekeztek a gyerekek és a tanösvény jellegű séta során állomásról állomásra járva értékes tudást gyűjthettek az erdészek sokrétű munkájáról, magukba szippanthatták a természet szeretetét. Az erdészek szerint az erdő olyan hely, ami tudáshoz juttatja az embert, elég csak nyitott szemmel járni.

Közelebb vannak a természethez, mint azt gondolnánk

– Tíz éve kezdtük el ezt a rendezvényt, amelyre évről évre szép számban érkeznek óvodások és iskolások. Ugyanazon tematika szerint építjük fel a másfél- kétórás túrát, ami alatt az erdészek szakmai munkájába pillanthatnak be diákok. Olyan kérdésekre kapnak választ, mint hogy melyik fát szabad kivágni, mi a jelölés, azaz mi alapján választja ki az erdész a kivágható fát? Hogyan döntik ki a fát? Mit jelent az erdőfelújítás? Hogyan hozzunk létre új erdőt? Milyen termék milyen fából készülhet? – összegezte a tematikus nap tartalmát Szokolovszki Géza, a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészeténekmegbízott igazgatója. Hozzátette, nem titkolt céljuk, hogy megszerettessék a fiatalokkal az erdész szakmát, ugyanis a mai generációk közelebb vannak a természethez, mint azt gondolnánk.

– A munkánk érdekes, változatos, mozgalmas oldalát szeretnénk megmutatni, bízunk benne, hogy az elhintett mag jó helyre kerül, s lesz, aki tizenévesen majd ezt a pályát választja. A nyíregyháziaknak óriási szerencséjük van, hogy ilyen erdőjük van: egy természetszerű tölgyes, illetve annak maradványai. Napokat és heteket lehetne beszélni róla, mi most elsősorban azt szeretnénk, ha rácsodálkoznának az őszi erdő szépségére, de szedhetnek makktermést, mert a kisebbek nagyon szeretnek gyűjtögetni. Megfigyelhetik a madárvonulást, és utolsó mozzanatként fát is ültethetnek. Reméljük, élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodva térnek haza, s ezáltal formáljuk természetbarát szemléletüket is – mondta Szokolovszki Géza.

Közben a Bem-iskolás diákok befejezték a szemlélődést az első állomásnál, ahol a kocsányos tölgyes élővilágáról Petrilláné Bartha Enikő, a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola vezetője mesélt a kisdiákoknak.

– „ Milyen tiszta itt a levegő”– jegyezte meg az egyik ötödikes lány, osztálytársa pedig el is árulta, az év gyógynövénye a vadgesztenye lett, az év fája pedig a Vénic-szil, ami kellemes hűsítő árnyékot ad a kocsányos tölgynek. Sajnos a klímaváltozás ezt a fajt sem kíméli, az itt ágaskodó, magasra törő lombhullató törzse száradásnak indul a csapadékszegény időszakokban. A gyerekek megtudhatták azt is, a fákat tervszerűen ki kell vágni, és újratelepíteni a területet. A Sóstói-erdőben él 20 és 120 éves tölgy is. Az erdőgazdálkodásban kulcsfontosságú a tervezés, mert a frissen elültetett csemetékből több évtized múlva lesz kifejlett egyed.

Szajkó, a tiszteletbeli erdész

A környezettudatos magatartás kialakításában nem kis feladat hárul az erdei iskolákra, ahol természetbaráttá nevelhetők a gyerekek. Petrilláné Bartha Enikő szerint az erdők világában is a kézzel fogható dolgok érdeklik a gyerekeket.

– Például az, mit lehet gyűjteni és mit nem. Megmutattam nekik a gubacsot, ami tulajdonképpen olyan, mint valami termés, de a neve gubacsdarázs, a belsejéből fejlődik ki a rovar. Azt inkább ne vigyék haza, hívtam fel rá a figyelmüket. A madarak egy „külön fejezet”. Egy egész napot is megérnének az erdeinkben élő madarak, annyi információ, érdekesség és tulajdonság kapcsolódik hozzájuk, de ma a szajkóról meséltem, a tiszteletbeli erdészről. Ugyanis ez az a madárfaj makkot szórva fát ültet, „megújítja erdőt”. Fontos az is, hogy programjainkon viselkedni is tanítunk, elmondjuk, mit lehet gyűjteni az erdőben és mit tilos hazavinni, vagy hogy miért kell csendesen, az élővilágot nyugalomban hagyva sétálni. Szeretnénk környezettudatos viselkedésre nevelni őket, mert óvodás-, és iskoláskorban még fogékonyak erre – hangsúlyozta Petrilláné Bartha Enikő.

Miután az erdészek mindent elmeséltek a fákon lévő pöttyökről, jelölésekről, a fa felhasználási módjairól, a nebulók megérkeztek arra a területre, ahová 2 évvel ezelőtt 10 ezer facsemetét telepített a NYÍRERDŐ Zrt. Ezt az állományt gyarapíthatták ma is.

 – Elő az ékásóval – mondta Simkó Milán erdész, és meglazította a száraz, nehezen ásható talajt, az ovisok pedig könnyedén elhelyezték benne a csemetét.

Egy érdekes, nagyon jó hangulatú délelőtt végéhez értek a gyerekcsoportok, amikor sokkal jobban érdekelte őket az erdő világa, mintha a könyvekből magolták volna be a róla szóló tananyagot.