Mamut „karácsonyfa” a Gyűrűs-hegyen (fotók, videó)

A Csiffy-tanyánál emelkedő Gyűrűs-hegy Balkány egyik legmagasabb pontjának számít 160 méteres magasságával. Ez önmagában még nem lenne szenzáció, de a nyírségi viszonyok között már hegynek számító dombtetőn a környéket vigyázó, 28 méteres faóriás valóban párját ritkítja. Aki először látogatja meg a nagy "öreget", hiába készült fel a várva várt találkozásra, már a domb lábához közelítve mellbe vágja a látvány, az elképesztő méretű törzsét megérintve pedig képzeletbeli kalapját megemelve tiszteleg a természetnek e csodája láttán.

A nem mindennapi mamutfenyő - mert hogy erről van szó - csemetéjét 1860 körül ültette a balkányi Finta József a Jármy család udvarába. A Természetvédelmi Hivatal 1989-ben nyilvánította védetté az Év Fája 2015. évi versenyének magyarországi döntősét. A mostanra már mintegy 160 esztendős, más számítások szerint 170 éves fa, a hozzá zarándokoló csodálóit 585 centiméteres törzs kerületével nyűgözi le. A famatuzsálemről a kisváros önkormányzata állíttatta információs táblán többek között ezt olvashatjuk: "Kisvárosunk, Balkány hatalmas fája egy óriás mamutfenyő, ami a Csiffy-tanyán, a település 24 „élő” tanyái egyikén vigyázza az itt élők dolgos mindennapjait. Ismereteink szerint hazánk legöregebb mamutfenyői közé tartozik, ami nem közparkban vagy botanikus kertben, hanem közterületen található. A fa a város nevezetes büszkesége és helyszíne. Természeti különlegessége miatt is kedvelt kirándulóhely, hiszen a tájidegen hatalmas óriás egymaga uralja a síkságból kiemelkedő nyírségi homokdombot. Monumentális megjelenése rendíthetetlen nyugalmat és bölcsességet áraszt mindazokra, akik hozzá ellátogatnak, és lombja alatt megpihennek."

Viszontagságos évek

A valamikori Jármy-kastély impozáns díszkertjének fái közül egyedüliként élte túl a több mint másfél évszázad küzdelmeit. A mamutfenyő királyt 1968-ban ért villámcsapás kettéhasította, emiatt elvesztette a koronájának a felét. Az akkori lakosok közös munkával láttak neki a gyógyításához. A megcsonkult fenyő kettévált törzsét vaspántokkal kapcsolták össze. A fa nem adta fel, gyönyörűen növekedett, és két vezérhajtásából új koronát fejlesztett magának. A gondos balkányi utókor azóta már új abroncsokkal látta el, hogy szépsége és nagysága kiteljesedhessen, s ezzel példát nyújthasson a jelenkorban élőknek az újrakezdésre és a nehézségek leküzdésére.

Történelmi pillanatok

A fa viszontagságos életében csendes szemlélője volt a kiegyezésnek, örülhetett a boldog békeidőknek. Tanúja volt az I. és a II. világégésnek, büszkén ünnepelhette Balkány 2004-es várossá avatását, majd ellenállt a 2010. június 14-ei orkán pusztító erejének. A futóhomokon növekedő fa, a mi fánk, dacolva azóta is a kedvezőtlen természeti adottságokkal, s vált és válik generációk szimbólumává. Így magasztosul azóta is minden itt élő számára az élni akarás jelképévé - hívják fel a figyelmet a mamutfenyő nyugodt öregségének helyi őrzői.