Humanitárius fuvar mellett terjeszkednek az ukránok

Azt tervezték, hogy a  2023-as esztendő végéig maradnak, ám 10 nap után mégis felhagytak a demonstrációval a fuvarozók a záhonyi határátkelőnél. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a lengyelekhez 
és a szlovákokhoz hasonlóan december 11-étől a magyar fuvarozók is demonstráltak, a záhonyi határátkelőhelynél igyekeztek lassítani a forgalmat, hogy elégedetlenségüket kifejezzék. Mindezt az 
okozta, hogy miután az ukrán áruszállítók megjelentek az uniós piacon, több száz magyar vállalkozás került a „tönk szélére”. Az EU 2022-ben megállapodást kötött Ukrajnával és Moldáviával, hogy a humanitárius szállítások forgalma biztosított legyen. A közúti szállítás megkönnyítésére jött létre a megállapodás, ám mostanra ott tartunk, hogy az ukrán fuvarozók nem csupán éltek a lehetőséggel, hanem terjeszkedési szándékkal is jelen vannak az európai, illetve a hazai piacon. A demonstráció december 21-én ért véget, mivel a fuvarozók szerint nem kaptak támogatást az érdekképviseletektől, és a közlekedési tárcától sem érkezett még válasz a levelükre.

Szamosfalvi Károly, a demonstráció főszervezője elmondta, megtették, amit a lehetőségek engedtek, felhívták a figyelmet a médián keresztül a hazai és európai uniós közegekben a brüsszeli döntéshozók elhibázott intézkedéseinek következményére.

– A lengyel és szlovák demonstrálókkal együttesen kiálltunk az egész szakma érdekében az ügyünk mellett, és a jövőben is tartjuk a kapcsolatot a külföldi kollégákkal. Sajnos az érdekvédelmi szervezetek érdemi, értékelhető támogatást nem vállaltak a demonstrációt illetően – tudatta a főszervező. Árvay Tivadar, az MKFE főtitkára korábban lapunknak is jelezte, az egyesületük egyetért a magyar fuvarosok céljaival, demonstráció helyett azonban tárgyalásokkal szeretnék orvosolni a problémát. A tiltakozó fuvarozók viszont gyorsabb megoldást szeretnének.
Ám a kialakult feszült helyzetben mi lenne a megoldás, hogy a hazai és európai fuvarozók ne kerüljenek jelentős versenyhátrányba az ukrán cégekkel szemben?

Túl erős az ukrán jelenlét

Ignácz József Péter, a demonstráció támogatója szerint a nemzetközi árufuvarozási engedélyek alapesetben figyelembe veszik az EU tagországainak eltérő gazdasági és szabályozási rendszerét, s ezeket úgy állítják ki, hogy egy ország se szenvedjen versenyhátrányt.

– Az ukrán fuvarozókra azonban a liberalizáció miatt jelenleg nem vonatkoznak ezek a szabályozók, ráadásul folyamatosan érkeznek az információk arról, hogy nem tartják be a megállapodásban foglaltakat. És hogy mekkora méreteket öltött mindez? Nem véletlen, hogy a lengyel fuvarosok is tiltakoztak, hiszen az engedélyek liberalizációja miatt háromszorosra nőtt az ukrán vállalkozások piaci jelenléte Lengyelországban. Hazánkban a legóvatosabb becslés szerint is legalább 35 százalékkal nőtt az ukrán részesedés, miközben a magyar vállalkozásoké 5 százalékkal csökkent – hívta fel a figyelmet Ignácz József Péter, majd hozzátette: sokkal jobban kellene védeni a hazai piacot a külföldi fuvarozóktól.

Szerinte a BIREG előzetes elektronikus engedélyregisztrációs rendszer fejlesztése lehet a megoldás. ha a lehető legtöbb informatikai és forgalom-ellenőrző eszközt bekapcsolják a rendszerbe, akkor kiszűrhetőek lesznek a jogsértő fuvarok.

Fokozottabb ellenőrzés kell

Gégény Tamás, az MKFE Árufuvarozói Tanácsának elnöke lapunknak elmondta, 200 literes üzemanyag-korlátozás bevezetését javasolják az illetékes hatóságnak, hogy az ukrán fuvarozók ne kerülhessenek árelőnybe a hazájukban jelentősebb olcsóbb üzemanyagárak miatt.

– A lengyelek is bevezettek már hasonló intézkedést a saját piacuk védelmében, s mi is jó döntésnek tartjuk, ha a harmadik országból érkezőknek adót kell fizetni, amennyiben a megengedettnél magasabb üzemanyagszinttel érkeznek. Hosszú távon e fuvarozók hatékonyabb ellenőrzése lenne a megoldás, mert elképzelhető, hogy mind a pihenőidő betartásával, mind a járművek műszaki állapotával gondok vannak. Ausztriában működött ez a módszer, így vélhetően hazánkban is fog – ismertetett néhány piacvédelmi lépést Gégény Tamás.

Nehéz helyzetben a fuvarozók

– Tudjuk, hogy nehéz helyzetben vannak a fuvarozók, és mihamarabb megoldást várnak, de sajnos az uniós döntéshozásban nem megy minden egy csettintésre – ezt már Árvay Tivadar, az MKFE főtitkára mondta el lapunknak. Kiemelte: az egyesület mindent megtesz, hogy érvényesítse a hazai fuvarozók érdekeit, de az EU-t nem hatja meg, hogy a liberalizáció miatt az európai, illetve a hazai áruszállítók nehéz helyzetbe kerültek.

– Amikor a kétoldalú EU-s megállapodás meghosszabbítása napirenden volt, jeleztük a kormánynak, hogy nem értünk egyet annak tartalmával, mert súlyosan torzítja a piacot. Mindez a demonstrációk előtt történt, utána pedig a magyar, valamint a V4-kormányokkal és Litvániával karöltve az Európai Bizottsághoz fordultunk. Az év végén a közlekedési bizottság ülésén a hazai képviselők a szlovákokkal és a lengyelekkel együtt a megállapodás felülvizsgálatára szólították fel az EU-t, ám nem jártak eredménnyel. Mivel a nemzetközi tárgyalások nem vezettek eredményre, az ország határain belül kell lépni, és szigorúbban ellenőrizni a külföldi fuvarozókat. Ehhez szükség van a BIREG rendszer fejlesztésére, és a közlekedési minisztérium áruszállítást ellenőrző csoportjának létszámát is növelni kell. Jelenleg nincs elegendő kapacitás a folyamatos és szúrópróbaszerű ellenőrzésekre, ám amint elhárulnak ezek az akadályok, sokat javulhat a helyzet – hangsúlyozta Árvay Tivadar, aki szerint bár a lengyel és szlovák tüntetések nem vezettek eredményre, amennyiben nem lesz változás, a hazai fuvarozóknak „erősebb” eszközökhöz kell nyúlni, és folytatni a demonstrációt, ezúttal fokozottabb forgalomlassítással.