Nagy árat fizetünk az életérzésért

Januárban szorosra zárjuk a pénztárcát, aminek szimpla oka van: az ünnepek alatt kiköltekeztünk. Az az időszak a vásárlásról szólt, ám vannak, akik egyébként is szeretnek vásárolni, s akadnak, akik szenvedélyből járják a boltokat. Ők a kényszeres vásárlók, impulzív viselkedés­zavarban szenvednek. Egyes felmérések szerint az emberek 6-7 százalékát érinti a probléma, míg mások úgy vélik, akár 10-15 százalékra is rúghat azoknak – főleg nőknek – a száma, akik így próbálják valamilyen érzelmi nehézségüket oldani, hiányérzetüket kompenzálni. 

Vásárlási lázból mánia 

A viselkedészavar könnyen átcsaphat szenvedélybetegségbe, amikor már kontrollálatlanul költekezik valaki, s akár súlyos adósságba is verheti magát. A vásárlási rohamok általában akkor jelentkeznek, ha magányosnak vagy rosszkedvűnek érzi magát a kényszerekkel küzdő személy. 
Az új évben sokan szeretnék levetni rossz szokásaikat, szeretnének új életet kezdeni, fokozottan igaz ez a szenvedélybetegekre, viselkedészavarban küzdőkre. Szabóné Kiss Tündével, a Talentum Alapítvány intézményvezetőjével beszélgettünk e ritka, de annál súlyosabb viselkedéskényszerről, felhívva a figyelmet arra, nem szégyen segítséget kérni. 
– Fogyasztói társadalomban élünk, ahol az értékesítés jól felépített marketingre épül, bármit megveszünk, komoly reklámmunka, az emberi psziché befolyásolása áll mögötte. A mai kor embere nem is tárgyakat, szolgáltatásokat, hanem életérzéseket vásárol, ezért sem lehet nagyon csodálkozni rajta, ha valaki „rászokik” a vásárlásra. A birtoklás önmagában is az öröm érzéssel társul, amikor valamit megvásárolunk, a jó körérzetért felelős dopamin hormon szabadul fel az agyban, és elégedettségérzés tölti el az embert – vezette be a témát Szabóné Kiss Tünde. 
Majd feltette a legfontosabb kérdést: hogyan alakul ki a kényszeres vásárlás? 
– Az, hogy ki milyen megküzdési stratégiával bír, hogyan reagál a nehézségekre, gyerekkora viselkedésmintái határozzák meg, nem mellékes a szülői példa és a szociális környezet sem. Azt szokták mondani, ott vásárolnak sokat vagy feleslegesen, ahol pénz van erre, de a kényszeres viselkedés nemcsak a vagyonosabb emberek problémája. A vásárlási kényszer feszültséget oldhat, vagy valamilyen szorongást, de adódhat gyerekkori bántalmazásból is. A túlzott önjutalmazás hátterében százféle ok állhat, jöhet boldogtalanságból, alacsony önértékelésből vagy érzelemszabályozás hiányából. Azt is hozzá kell tenni, hogy sokáig fel sem tűnik a kórkép, csak annyit vesz észre a kényszeres vásárló környezete, hogy sok mindent felhalmoz az illető, járja a boltokat. A szeretek vásárolni, a túlzott és értelmetlen shoppingolás már az előszobája lehet a problémának, amelynek kezeléséhez pszichológus vagy pszichiáter ért. A kényszeres viselkedés tetten érhető abban, ha valakinek egyedüli örömforrásává válik a pénzköltés, ami után bűntudatot érez a függő személy, és próbálja helyrehozni, amit elrontott. Például visszaviszi a tárgyakat a boltba, hiszen ő is érzi, a vásárlás nem a valós igényeire épül. 

Kognitív terápia 

– Mint más kényszeres viselkedésnél, itt is megfigyelhető az elszigetelődés, a társas és családi kapcsolatok romlása, a hazudozás. A vásárlási szenvedély a korai szakaszban visszafogható. Sokat segíthetnek a szakemberek a kognitív terápiával, melynek révén nemet mondhat az illető saját kényszeres viselkedésére – tudtuk meg Szabóné Kiss Tündétől. (A teljes beszélgetés meghallgatható hírportálunkon, a www.szon.hu oldalon.)