Eddig elkerültek bennünket az éjszakai fagyok

Március első harmada csapadék szempontjából változatos képet festett vármegyénk területén, hőmérséklete azonban az idei esztendő eddig eltelt részéhez hasonlóan jóval melegebb volt a megszokottnál – tájékoztatta portálunkat dr. Rácz Csaba.

Kedvezően indult 

A Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa szerint okkal félthettük – s félthetjük továbbra is – a fagykároktól a fejlettségben több héttel az átlagos előtt járó korai kertészeti állományainkat, hiszen március a sokéves átlag szerint akár 10-15 fagyos napot számlál. 
A szakember hozzátette, a vegetáció fejlettségének előrehaladtával a növények fagytűrő képessége gyorsan csökken, teljes virágzásban csonthéjas gyümölcsfajaink általában mínusz 2 – mínusz 4 foknál hidegebbet már nem viselnek el, így ilyenkor részleges vagy teljes terméskiesésre lehet számítani. Az utolsó „fagyosszentig”, azaz a május közepe táján esedékes utolsó tavaszi fagy átlagos statisztikai határnapjáig még hosszú idő van hátra, március azonban kedvezően indult e tekintetben. 

Habár a hónap első felében még kifejezetten nagy az esélyük a hajnali fagyoknak, és vármegyénkben akadt is 3-4 fagyos reggel az elmúlt tíz nap során, a hőmérséklet ezúttal sehol sem csökkent mínusz 1 fok alá. A leghidegebbet a Nyírség szélvédett, fagyra egyébiránt is hajlamos laposain mérték, másutt legfeljebb egy-egy hajnalon fordulhatott elő fagypontközeli érték. A napi minimum a vármegye legnagyobb hányadán a pozitív tartományban, 1 és 6 fok között maradt. A dekád közepéig a napi csúcshőmérséklet a hűvös hajnalok ellenére igazán tavaszias hőérzetet biztosított, a maximumok ekkor jobbára 14 és 19 Celsius közé emelkedtek.

Sokéves átlag felett

Dr. Rácz Csaba tájékoztatójában kiemelte, hatodikától-hetedikétől a feltámadó és északira forduló széllel már hidegebb levegő érkezett a Kárpát-medencébe, így ismét 10 fok közelébe esett vissza a napi legmagasabb érték, azonban a felhős és szeles időnek köszönhetően a vármegye túlnyomó része fagyok nélkül vészelte át az időszakot. A dekád középhőmérséklete 8-9 fok körül alakult, amely 4-6 fokkal haladta meg az 1991-2020-as középértéket. A talajok felszíni, azaz 5 centiméteres mélységben mért hőmérséklete 8 és 9 fok között ingadozott, ez a korai vetésű zöldségfélék, gabonák és szántóföldi állományok számára igen kedvező, csírázásuk ilyen feltételek mellett általában gyors, kelésük egyöntetű. 

– A magágy nedvességkészlete ugyanakkor többfelé csökkent az optimális szint alá, különösen a vármegye déli felének homokvidékeire jellemző, hogy a hasznosítható vízkészlet feléig-harmadáig csökkent a talajnedvesség a sekélyebb szinteken. A teljes gyökérzóna 1 méteres mélységig vizsgált szelvényében egyelőre alig észrevehető a vízdeficit, azonban többfelé szükség lenne a kelesztő esőkre. A dekád csapadékösszege tág határok között változott, délen, délnyugaton az 5 millimétert is csak elvétve érte el a lehullott eső mennyisége, míg az északi, északkeleti határszélen helyenként 15 milliméter feletti összeget mérhettünk. Jelentősebb csapadékhullámra következő napokban nem számíthatunk, az átmeneti kisebb esőket követően a friss előrejelzések a csapadékhajlam újbóli csökkenését mutatják. A hőmérséklet minden jel szerint marad a sokéves átlag felett, ebben változás leghamarabb a hónap utolsó harmadában következhet – zárta a Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa, dr. Rácz Csaba.