Utánkeresés – vizslával

Fontos, hogy a kutyáknál meglegyen az anatómia, az ösztön és az idegrendszer hármas egysége.

M. Magyar László

Tauber István videókon mutatta be a vizsla kiképzésének menetét

Fotó: Kozma Péter

Az 1700-as évekre vezethető vissza a hannoveri véreb kialakulása. A német város környékén élő vadőrök tenyésztették ki azzal a céllal, hogy a megsebzett vadat felkutassa.
Napjainkban több vérebet is ismerünk, azonban mint a napokban egy előadáson elhangzott, a sebzett nagyvad utánkeresése kontinentális vizslával is történhet. Minderről Tauber István hivatásos vadász és kutyavezető mesélt azon a konferencián, amit az Országos Magyar Vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Szervezete rendezett meg a napokban.

A vadászetika előírja a keresést

Mint a szakember bevezetésként elmondta, a vadászkutyával kapcsolatban minden szakággal foglalkozott már, de a legjobban azt szereti, ha mindenes munkára kell nevelni a négylábú kedvenceket, s ebbe beletartozik az utánkeresés mellett a szárazföldi és a vízi munka is.

– Hogy miért fontos az utánkeresés? A vadászetika előírja, hogy a vadász a sebzett vadat mindenáron kutassa fel, mert az állatot nem illik magára hagyni, nem hagyhatjuk veszendőbe menni, s a megkeresésében nagy segítségünkre lehet a vizsla is – mondta bevezetőjében Tauber István. – A vizsla nem véreb, de igénybe vehetjük a nagyvad utánkeresésére akkor, ha nincs elérhető vérebvezető, illetve ha a jelekből úgy látjuk, hogy nincs szükség vérebszintű munkára. Ilyen jel lehet a becsapódás hangja, valamint egyéb olyan jel, ami a találatra utal. Persze, az utánkereséshez az is szükséges, hogy a vizslánk megfelelő képzési szinttel és megfelelő képességekkel rendelkezzen – magyarázta a szakember, s kiemelt egy nagyon fontos tényezőt is.

Éjjel tilos az utánkeresés

– Utánkereséskor ne legyünk egyedül, hívjunk magunkkal egy társat is! Legyen elérhető egy állatorvos is, mert a megsebzett őzbak átszúrhatja a kutyát, de ha óvatlanok vagyunk, akár a vadászt is. Ha mégis egyedül muszáj menni az utánkeresésre, adjuk meg valakinek a földrajzi elhelyezkedésünket, hogy merre keressenek, ha nem jelentkeznénk egy bizonyos idő eltelte után. Fontos tudnivaló még, hogy este, illetve éjjel nincs utánkeresés, és vaddisznó utánkeresésére ne induljunk el vizslával.
A bevezető gondolatok után a tanácskozás résztvevői videókat tekinthettek meg arról, hogyan képezte ki a magyar vizsláját Tauber István utánkeresésre, bár mint megjegyezte, szerinte a drótszőrű német vizsla a legalkalmasabb a vizslák közül utánkeresésre.
– Törzskönyvezett kutyákról beszélek, amiknél fontos, hogy meglegyen az anatómia, az ösztön és az idegrendszer hármas egysége. Örök vita, hogy előbb a mezei munkát vagy a nyomkövetést tanítsuk-e meg a kutyánknak. Egyesek szerint ha csapát tanul először, a mezőn nem fogja felemelni a fejét. A másik oldal pedig azt mondja, ha jó egy kutyának a fejtartása, az mindig jó lesz. Meglehet, hogy az anatómiai felépítése miatt nem emeli fel jól a fejét, ezért utaltam az előbb az anatómia, az ösztön és az idegrendszer fontosságára.
– A kutyakiképzés is fejlődik, a fiatalabb kutyavezetők már profi módszereket alkalmaznak, az új eszközök forradalmasították a kutyakiképzést. Bármelyik módszert is alkalmazzuk, a lényeg, hogy fel kell ismerni a kutya képességeit, s azok alapján kell tovább képezni – tette hozzá Tauber István.