Az álmodozás még nem írás

A fiatal nyíregyházi író, Bessenyei Gábor tavaly nyáron indította el YouTube-csatornáján 3 perces témák című videósorozatát, melyben a neki leggyakrabban feltett kérdéseket válaszolja meg. A széria az első rész után ugyan megrekedt, a jelenlegi pandémiás időszak azonban lehetőséget teremtett a folytatásra.

Gábornak eddig négy regénye jelent meg, de már az ötödik is úton van. Közösségi oldalain rendszeresen kap követőitől segítségkérő üzeneteket. Legtöbbször azt kérik, adjon tanácsot, hogyan kezdjenek hozzá egy regény megírásához.

Csak kezdj hozzá!

– Annak ellenére, hogy ez az egyik leggyakrabban nekem szegezett kérdés, még mindig nehezen tudok rá jó választ adni. Mondhatnám, hogy olvassanak sokat, mert az olvasás az írás alapja, foglalkozzanak írástechnikával, fejlesszék magukat, de én mégsem ezeket szoktam felhozni.

Annyi a titok, hogy ha van egy jó ötleted, kezdj hozzá, mert ahogy mondani szokták, az álmodozás még nem írás

– árulja el első videójában Az Olimposz legyőzése trilógia és Az első csók és egyéb démonok szerzője.

Bessenyei Gábor hozzáteszi, hogy aki valóban nekikezd a munkának, sok kérdésre választ kaphat, legfőképpen arra, hogy szeret-e egyáltalán írni, működik-e az ötlet papírra vetve is. És ami a legfontosabb, a kezdő írónak lesz egy szövege, amit később újraírhat, javítgathat és odaadhat másoknak véleményezésre.

A sorozat második részében a nyíregyházi író arra a kérdésre igyekszik választ adni, hogy mennyibe kerül kiadni egy regényt.

Regénypályázatok

– A cél nem az, hogy az író fizessen a könyve megjelentetéséért, hanem neki fizessenek, mert jó történeteket ír.

De miként hívjuk fel magunkra egy kiadó figyelmét? Egy szó: regénypályázatok.

– Szerintem ez a legtutibb módja annak, hogy egy kiadónál beleolvassanak a kéziratunkba – mutat rá a videóban Bessenyei Gábor.

Megjegyzi: amikor a 2000-es évek közepén írni kezdett, még nem voltak regénypályázatok, és fogalma sem volt arról, hogyan kerülhetne egy kiadó közelébe. A gondolattól pedig, hogy kéretlenül házaljon a saját írásaival, egyenesen rosszul érezte magát. Sokáig fióknak dolgozó író volt, így megváltásként élte meg, amikor szembejött vele az első ilyen jellegű felhívás.

– Nem azt mondom, hogy csak így lehet célt érni, de jót is tehet az írónak, ha megméretteti magát a regénypályázatokon, mielőtt más, alternatív megoldásokon kezd gondolkodni.

Gábor úgy véli, érdemes óvatosnak lenni, mert a kezdő író elkövetheti azt a hibát, hogy akkor is pályázik, ha a regénye még nem áll készen egy nyilvános megmérettetésre, az emiatt kapott visszautasítások pedig könnyedén kedvét szeghetik.

CsA