„Jobban bírom az ütéseket szabolcsiként”

Zsótér Sándor színházi rendezőtől azt tanulta: a színészetben soha nem szabad elpuhulni, megalkuvónak lenni, sunnyogni. Az élettől pedig azt, hogy nem szabad feladni, még ha a siker nem is azonnal jön el. Nem szereti, ha doktornak szólítják, holott jogot végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, és ha nyírségi pályatársakkal találkozik, együtt valahogy félszavakból is megértik egymást.

Olvasóink talán már ráismertek: Thuróczy Szabolcs színművész volt nemrég a Vállalkozók Nyíregyházáért Egyesület közösségépítő workshop-sorozatának, a sorozat első bemutatkozó rendezvényének a vendége. A Korona Hotel patinás halljában megtartott eseményen a művészt Tarczy Gyula szerkesztő-műsorvezető faggatta. Elkerülhetetlen volt, hogy ne érintsék a pályája legfontosabb állomásait, amiből gyakorlatilag egy máig tartó, de szerencsére még nem teljes életmű bontakozott ki a hallgatóság előtt.

A színész és a gazdaság

S hogy miként is kerül egy színházi és filmszínész (sőt, ma már műsorvezető) egy vállalkozóknak szóló rendezvényre? Valamelyik internetes lexikon szószedetében úgy aposztrofálják: ő a színész, aki gazdasági szereplővé vált. Persze, nem derült ki, mit is érteni ezalatt.

– Ha csak nem arra céloztak, hogy az Aranyélet című televíziós sorozatban fehérgalléros bűnözőt alakítottam. Ezzel a karakteremmel persze ilyen közegben aligha jöhetek ki jól – ütötte le mindjárt a maga által feldobott magas labdát. Azt pedig csuklóból visszautasította, hogy egy színészre úgy kellene tekinteni, mint jól eladható árucikkre, normális esetben jól kereső businessmanre.

– Nagy baj lenne, ha így gondolkodnék a színészetről, mert meghalna a vágy, és a tehetség is valahogy elforgácsolódna. Ez nagyon távol áll tőlem – szögezte is le mindjárt az elején, ami után a nyíregyházi pályakezdésről szót ejtve visszautazhattunk az időben az 1980-as évek végére, a ’90-es évek elejére.

Oda, amikor láthattuk a Gaál Erzsébet rendezte formabontó Danton halála című darabban, és amikor a már említett Zsótér Sándor, akkori dramaturggal tulajdonképpen fölfedezték. Később Szegeden – merthogy a szülői példa (édesapja köztiszteletben álló jogász) mégiscsak egyetemre vitte – Zsótér, már főrendezőként, több más darabban is szerepeltette.

– Szerencsémre esti tagozatra vettek fel, így a tanulással párhuzamosan el tudtam járni Spiró György színházának próbáira. A családom azt hitte, valamiféle bohóckodás lesz ebből, de kitartottam. Egyébként sem édesapám, sem édesanyám nem hátráltatott soha abban, amit el akartam érni, amiért hálás vagyok nekik. Végül 1996-ra a diplomát is megszereztem, amit nem bánok. Ha egyszer én is színházigazgató szeretnék lenni, nem hátrány, hogy nekem is van egy felsőfokú végzettségem – tette hozzá.

A nyírségi közeg ereje

Ma már az sem titok, hogy Thuróczy Szabolcs egészen 18 éves koráig sokak állítása szerint futballistának készült. Azt már a hallgatóság soraiban helyet foglaló édesapja tette hozzá, hogy tehetséges is volt, a másodosztályú magyar bajnokságban játszhatott volna: – Nem engedélyeztem, mert folyton szidták volna az édesanyját, azt pedig nem viselhettem el – emelte tovább a hangulatot dr. Thuróczy Csaba.

A sportöltözők csapatszellemet érlelő világából is érkező, vagy a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban szélesebb látókörre szert tevő művész az eltelt évtizedek alatt ugyan már többet élt a fővárosban, mint szülővárosában. De mint vallotta, a nyírségi közegnek köszönheti, hogy keményebb, szikárabb, karcosabb lett másoknál, nehezebben esik szét a kudarcok miatt, és Pintér Béla nagyszerű társulatában volt ereje kivárni, hogy minden tekintetben beérjen a sok munka gyümölcse. Az élet pedig őt igazolta: Till Attila és Tóth Tamás Anarchisták című filmjében megjegyezte magának, és már az első kisjátékfilmjével a szakma élvonalába emelte.

– A csicska című film után mondta nekem, hogy elbírnék nagyobb szerepeket is. Soha nem felejtem ezt el neki, mint ahogy Herendi Gábor filmrendezőnek sem, hogy sokáig kitartott mellettem.

A filmes, televíziós karrierje 2008 után pörgött fel csak igazán, jött a Pánik, majd a Társas játék, az Aranyélet, a Szerdai gyerek vagy a Tiszta szívvel, a legfontosabbak, amely filmekben és sorozatokban a nézők a szívükbe zárták. És nem csak a nézők, az olyan műsorszolgáltatók is, mint az HBO vagy a Spektrum, ahol empatikus majd könnyeden szórakoztató műsorvezetőként (Tabuk nélkül és Tiltott zónák) is jó bizonyítványt állított ki magáról. Jövő februárban pedig már új szerepkörben, A besúgó című sorozatban mutatkozik be.

Az élet nagy pillanata

– Amikor az Aranyéletet forgattuk, mindenki tudta, hogy élete nagy pillanatához érkezett. Éreztük, hogy jó lesz, mert könnyen beszivárgott a nézők életébe. Sajnos, hazug világot élünk, és az embereknek nem volt nehéz észrevenni a hasonlóságokat – fogalmazott a tőle megszokott nyíltsággal. Amikor pedig művészi ars poeticájáról kérdezték, csak annyit mondott: – A színészet 50 százakéban agy, 50 százalékban szív. De a legfontosabb, hogy jó ember légy!