Ökrös szekéren a tűnő idő nyomában

Értékes, különleges filmet ajánlunk olvasóink figyelmébe, amelynek a magyar kultúra napja alkalmából az országnak abban a szegletében szerveztek bemutatót, ahonnan hősei valók: a Nyírségben és a Szamosháton. (Pénteken a nyírbogáti városházán, másnap pedig a fehérgyarmati leveles iskolában vetítik 18 órától.) 

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez ezer szállal kötődő játék- és dokumentumfilm rendezőnek, Zsigmond Dezsőnek sokrétű művészetén belül különös érzéke van ahhoz, hogy Móra Ferenc-i történetekre leljen, és rendre meg is filmesíti ezeket. Olyan letűnt vagy letűnőben lévő hazai mikrovilágok krónikása ő, amelyek elvesztésével valamennyien kevesebbek leszünk.

Ahol megállt az idő

Már a film címe – Igában – sokatmondó és többértelmű, főszereplője Kondás Károly gazdálkodó, az utolsó még élő igástehenes, arról a településről, Penészlekről, ahol a Gulyás-testvérek is forgattak egykor. Amint megpillantjuk a vásznon a derékszögben hajlott hátú öreget, mindjárt megértjük a címbe sűrített valóság metaforikus többértelműségét.

– A Sátán fattya című filmünkhöz kerestünk haszonállatokat és gazdálkodókat – hiszen a történet egy kárpátaljai faluban játszódik –, amikor Károly bácsira páratlan szerencsével rátaláltunk. Nem volt könnyű, már akkor is alig akadtak olyanok, akik még paraszti gazdaságot vittek. Szabó András és párja, Melinda, a Szabó Lovasudvar tulajdonosai voltak a segítségemre a keresésben. Kiderült, hogy kész regény az öreg élete, és akkor már sejtettük, külön filmet is megérdemel. 

– A falujában és a környéken Károly bácsi tanította be a gazdák teheneit, illetve a sajátjait is igáztatta a feleségével, Marikával. De nem csak ennek köszönhette betegségeit, szörnyen hajlott hátát. Már a legszörnyűbb Rákosi-érában cselédsorban élt, annak is a legalján. Az akkori kis legényke mások teheneit legeltette, rőzsét gyűjtött, pirkadattól napnyugtáig robotolt. Mivel cipőre még így se tellett, időnként a meleg tehénlepénybe állt bele, hogy meg ne fagyjon a lába.

– Életének csak egyetlen vágya volt, hogy igástehenes lehessen, hogy a magáéban gazdálkodhasson, és nagy küzdelem árán tették is, amíg bírták. Mi a 24. órában találtunk rájuk, és indítottuk el a kameráinkat, megélhettük az utolsó utáni pillanatot is. Alig egy hete beszéltem az öreggel, mikor elmondta: hagytak maguknak ugyan még egy jószágot, de az már nem igás.

Átmentés a jövőnek

– Ám van a filmnek egy másik, kontinuitást ígérő vonulata is. Mivel segítőm, a lovászmester és lovasíjász Szabó András ugyancsak a hagyományok elkötelezett őrzője, úgy döntött, elsajátítja az öregtől az igástehenezés fortélyait, bikát, tehenet vásárolt. Rendre odaültek mellé a bakra, sőt közösen fejtek, szántottak, vetettek, és amíg hallgatták a történeteit, mindent megtanultak. Így valamit tovább tudnak majd örökíteni a múltból. Még a fehérgyarmati vigasságokba is elcsalták Karcsi bácsit szekerestül, ahol hatalmas sikere lett, a gyerekek egymás után kéredzkedtek fel a saroglyára – csinált kedvet filmjéhez Zsigmond Dezső.

Szerencséjükre páratlan pillanatok kerültek Becse Tamás operatőr kamerája elé, például amikor Szabóék az állataikat a betanításhoz az egykori Lelnin-téeszből átmentett öreg traktorjuk után kötötték, Karcsi bácsi kordéjával együtt. A kezdetben nehezen zabolázható állatokról készült képsorok pontosan megmutatják, mennyire nehéz szakma volt az igáztatás. És Zsigmond Dezső még valami fontosat leszögezett: legújabb művük – miközben mély tisztelettel tekint alakjaira – nem romantizál, nem is heroizál. 

– Nem egydimenziós embertípust, romantikus paraszthőst akartunk mutatni. Azzal, ahogy a történelem átrohant az életükön, magánéleti sebeket, súrlódásokat okozott. Nem volt szerelmi házasság az övék, és amikor Karcsi bácsi munkát vállalt valahol – volt éjjeliőr, dolgozott tejgyárban –, az állattartás gondjai az asszonyra szakadtak. Hogy az igazság ne sérüljön, az asszony panaszait is a filmben hagytuk. Az élet őrlő fogaskerekei az emberi bensőket, a lelkeket is felsérti, erről is szól az Igában.

Összefogással

Ami talán létre se jöhetett volna, ha nincs ismét széles körű megyei összefogás, és nem áll melléjük a megyei közgyűlés, élén Seszták Oszkár elnökkel, Úsz Illés és a Kölcsey Televízió, ahonnan segédoperatőrt kaptak. Ugyanis a pillanatot nem kiengedve a markából, Zsigmond Dezső ismét kockázatot vállalt. 

– Már javában forgattunk, holott még pénzügyi támogatásunk se volt, mert tudtuk, ez most ismét egy vissza nem térő alkalom, És amikor 2021-ben támogatás is jött a Nemzeti Filmintézettől, befejezhettük a filmet.