Miskolc belvárosa is műemlékvédelmet kapott

Borsod-Abaúj-Zemplén megye - Közel 180 épületet nyilvánítottak védetté megyénkben a közelmúltban, köztük Miskolc belvárosát is.

A szám elsőre jelentősnek tűnt, nem beszélve arról, hogy olyan épületeket tartalmaz, mint például a Szerencsi Cukorgyár, a rudabányai bányásztemplom. Vagy éppen – amit a szakemberek is jelentősnek ítéltek meg – Miskolc belvárosa is műemlékvédelmet kapott. A 177 védelem alá vétel csak elsőre tűnt soknak, addig, míg Paszternák István, a megyei kormányhivatal Kulturális és Örökségvédelmi Hivatalának régészfelügyelőjétől meg nem tudtuk: hazánkban 100 ezer körüli a történelmi épületek száma, de ebből csupán 13 ezer, ami egyedi műemlékvédelem alatt áll. Ezekről a döntés miniszteri rendelet formájában születik – magyarázta.

Azt is megtudtuk, hogy a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal védési osztálya készíti elő ezeket a javaslatokat. Hogy mi alapján? Állampolgári bejelentésre is történhet ilyen, de ők maguk is próbálják feltérképezni hazánk műemlékeit – válaszolta. Míg a legutóbbi műemlékké nyilvánítási lista elég terjedelmes, addig a folyamat visszafelé is működik. Most is van olyan épület, amelyről lekerült a védelem: például az emődi Rákóczi utcai parasztház, de Komlóskán is van egy ilyen épület. A régészfelügyelő elmondta: a népi házak sajnos mulandó anyagból készültek. De – folytatta – ilyen esetekben önvizsgálatot is kell tartani, elegendő volt-e, amit a tulajdonos, az önkormányzat vagy éppen a hivatal megtett azért, hogy az épület állaga ne romoljon.

Mitől lesz valami műemlék?

„Bizonyítani kell, hogy kiemelkedő épített örökségről van szó, vagy éppen jelentős képzőművészeti alkotás található az épületen, vagy egyedi az anyaghasználata, illetve a korszakra jellemző stílust képvisel” – tudtuk meg.

A régészfelügyelő azonban felhívta a figyelmünket arra, hogy a 177 elrendelt műemléki védelem között az egyik legjelentősebb: Miskolc belvárosának műemléki védelme. Ez a Búza tértől a Kishunyad utcáig, illetve a Soltész-Nagy Kálmán utcától a Kis- és Nagy Avasig tartó területet érinti. Ami egyből eszünkbe jutott, hogy jelenthet-e ez védelmet azokkal a problémákkal szemben, amelyekről már többször írtunk. Például a belvárosi, vasráccsal lekerített parkolókkal szemben. Vagy például eltűnhetnek az omladozó főutcai homlokzatok? A főutcai udvarbelsők megszépülhetnek? Egy szóval: javulhat ettől a belváros összképe?

Paszternák István szerint ez hosszú távon jelenthet megoldást. Mint mondta: 10-15 év után láthatjuk ennek az eredményét, de ehhez komoly, kitartó munka kell. Példaként említette: nem épülhet például „kutyaól” a belvárosi házak tetejére, csak rejtve lehet a parabola antennákat felszerelni, vagy éppen az épületeket eredeti színükre kell majd festeni. „A jelenleg tapasztalható vizuális környezetszennyezésnek gátat kell szabni, ez körzédeke a városnak. Éppen ezért a mostani rendelet nagyon is indokolt és hasznos” – fogalmazott.

ÉM-NSZR

Miskolc belváros: koszos dufartok, szégyelnivaló kirakatok

Miskolci képeslapok régen és ma - avasi harangtorony

Volt egyszer egy kovácsműhely...

Romos épületek: nincs pénz a felújításukra