A gyermekek védelme közös felelősség

Nyíregyháza - Szabolcs megyében évente 19-20 család dönt úgy, hogy nem kéri a védőnői gondozást.A múlt héten éhen halt egy másfél éves kisfiú, akit a szülei fénnyel „etettek”. – A tragédia az egész szakmát mélységesen megdöbbentette – mondja Balázsi Ildikó, a megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv megyei vezető védőnője és hozzáteszi: ilyen extrém esetek nagyon ritkán fordulnak elő. – A területi védőnők a jogszabályok és szakmai irányelvek alapján végzik a feladatukat, amelybe a várandós anyák gondozása éppúgy beletartozik, mint a gyermekágyas anyák és a gyermekek ellátása az újszülött kortól a gyermek tanulói jogviszonyának megkezdéséig – sorolja.

A szülő megtagadhatja a védőnői ellátást, erről a területi védőnő köteles tájékoztatni a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatot és a gyermek (választott) háziorvosát. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 269 területi védőnő 33 ezer család gondozását látja el, az esetek 2 százalékában jelentenek a védőnők gyermekelhanyagolást, és évente 19-20 család dönt úgy: nem kéri a védőnői gondozást. A hét éve Piricsén éhen halt, s most az Agárdon elhunyt kisfiú esete is felveti a felelősség kérdését.

– A gyermekvédelem és -ellátás területén dolgozók célja, hogy a gyermekek egészséges környezetben nevelkedjenek, ez közös felelősségünk, de a szülő felelőssége elvitathatatlan – szögezi le Balázsi Ildikó. A védőnő abban tud segíteni, hogy a veszélyeztető tényezőkre felhívja a figyelmet, tanácsot adjon a szülőknek. A gyermek egészségét súlyosan veszélyeztető eseteket jelzi a hatóságoknak. Ha valamilyen beavatkozásra van szükség, azt az ellátó rendszernek és a hatóságoknak közösen kell megtenniük.

Hatékonyabb együttműködés

A védőnő és a család között egy bizalmi viszony alakul ki, hiszen már a gyermekvárás időszakától a gyerek 6 éves koráig együttműködnek, melynek célja csak az lehet, hogy a gyermekkort egészségesen élje meg minden kisember.

– Előfordul, szerencsére ritkán, hogy ez a bizalom megtörik – ismeri el Balázsi Ildikó. – Volt, amikor a kolléganő a várandósság idején teljes elutasítással találkozott, majd a születés előtti hetekben az édesanya teljesen megváltozott, kérte és elfogadta a védőnői segítséget. Nehéz annak a megválaszolása, hogy minden tragédia elkerülhető-e, hogy kell-e még több jogosítvány a védőnőknek. – Az egészségügyi dolgozók és a szociális ellátásban résztvevők is azért dolgoznak, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő – véli a megyei vezető védőnő, s mint mondja: nem is több jogosítványra van szükség, hanem a hivatalok és szervek között hatékonyabb együttműködésre, a család, a rokonok, a szomszédok, a társadalom tagjainak érzékenységére.

A védőnői szolgálat az egészségügyi alapellátás része, kötelező jellegű, immár 90 éves múltra visszatekintő hungaricum. A megyeszékhelyen 63 védőnő dolgozik, közülük 25-en iskolai, 38-an területi védőnők. Míg ez előbbiekre átlagosan 956, az utóbbiakra mintegy 200 gyermek jut.

– Ilyen szintű elhanyagoltság, éheztetés szerencsére nagyon ritka, az azonban előfordul, hogy a gyermeknek kevesebb élelem jut a szükségesnél, de ilyenkor fokozott figyelemmel kísérjük a kicsi sorsának alakulását – mondja 15 év tapasztalatával Holikné Sajtos Ágnes, nyíregyházi, területi védőnő, akihez 217 gyermek és 40 várandós anyuka tartozik. – Nem hatóság vagyunk, tanácsot adunk a gyermek egészséges fejlődése érdekében, és segítjük a családoknak túljutni a nehéz helyzeteken. A rendszeres látogatások éppen azt a célt szolgálják, hogy ha bármi olyan változás következik be, ami veszélyezteti a gyermeket, akkor azt a gyermekjóléti szolgálatnak jelezzük.

– Arra még nem volt példa, hogy nyilatkozatban lemondták volna a védőnői ellátást, arra viszont igen, hogy jelzést kellett adni a gyermekjóléti szolgálatnak, de jól együttműködve a családokkal sikerült kiküszöbölni a problémákat – mondja Ágnes, aki szerint a tragédiákat azzal is meg lehet előzni, ha tudatosítják a társadalomban: ez egy fontos segítőszolgálat, ahol a gyermek érdekeit tartják szem előtt.

Ki is emelhetik a családból

Ha a védőnő észleli, hogy egy családban a kiskorú gyermek veszélyeztetett, vagy a család, a szülők nem együttműködők, azt jeleznie kell a Gyermekjóléti Szolgálatnak. – A jelzés után a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa felveszi a kapcsolatot a családdal és egy probléma feltáró beszélgetést követően teszi meg a szükséges lépéseket – mondta lapunknak dr. Nagy Erzsébet, a Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ igazgatója. – Írásos nyomának lennie kell az első jelzésnek, a találkozás tapasztalatainak, a környezettanulmánynak, valamint egy gondozási-nevelési tervnek.

– Ha a család nem együttműködő, esetkonferencián és -megbeszélésen próbáljuk megtalálni azon alternatívákat, ami megszünteti a problémát. Amennyiben az alapellátáson belül ez sikertelen, hatósági eljárás során tesznek javaslatot a védelembe vételi eljárás elindítására, ha pedig továbbra sincs együttműködés, a gyermeket kiemelhetik a családból – hangsúlyozza dr. Nagy Erzsébet.

A legkisebb fiú éhen halt

2009. október 15-én született ítélet a Debreceni Ítélőtáblán a gyermekét halálra éheztető piricsei szülők ügyében. R. Lászlót 15 év, élettársát, R. Mónikát kiskorú veszélyeztetése és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés vádjával 13 év fegyházbüntetésre ítélték. A szülőknek nyolc gyermekük született, akiket elhanyagoltak, bántalmaztak, a legkisebb, a 13 hónapos Miklós pedig 2007. november 5-én éhen halt. A bíróság a vádlottak szülői felügyeleti jogát is megszüntette. A bíróság a büntetés kiszabásakor súlyosbító körülményként értékelte, hogy a bűncselekményt közvetlen hozzátartozójuk, gyermekük sérelmére követték el.