A busmanok sem okoznának gondot…

Nyíregyháza - Muszáj megóvnunk az egészségünket, nyugdíjasok is csak 90 évesen leszünk… Meg kell találni azt a mozgásformát, amiben jól érezzük magunkat, a gerinctornától a zumbáig bármi megfelel, csak kezdjük el! – buzdít mindenkit tettekre a tapasztalt gyógytornász.

Vámosi Istvánné szeretettel emlékszik az olyan szakemberekre, egykori tanítókra, mint Skribekné Ági néni. Mindig ott cseng a fülében, amit tőle hallott: „A gyógytornász olyan, mint a jó háziasszony. Mindenütt talál magának munkát.” Vagy ez: „Ha a gyógytornászt leteszik a sivatagban, nem kell neki más, csak a keze és az esze, s meg tudja gyógyítani akár a busmanokat is.”

Ha valaki azt gondolná, hogy a gyógytorna az olyan szép, női foglalkozás, akkor téved. Nem úgy működik, hogy leülünk a székre, és lediktáljuk a gyakorlatokat: ott vagyunk a beteg mellett, ellenállást adunk, vagy épp rásegítünk a mozdulatokra. Ez kemény, fizikai munka – vallja a hivatásról a Kelet-Magyarországnak nyilatkozó a szakember, akit egyszer egy kisgyerek „Gyógytornéninek” keresztelt el, összevonva a gyógytornászt és a doktor nénit.

Az emberekben erős az igény arra, hogy mozogjanak, de nehezen vágnak neki. Viszont ha egyszer kimozdulnak a képletes „mozdulatlanságból”, és sikerül átadni nekik a mozgás szeretetét, akkor legközelebb is jönnek. Nagyon jó példákkal szolgálnak erre Nyíregyházán az önkormányzat kezdeményezései. Kezdődött a zumbával, amelyben már világrekordot is sikerült dönteni. A városlakók kérésére kezdtünk el tanítani esésmegelőzést az idős embereknek, gerincórákat a gerincbetegeknek – egy-egy órán 100-120 ember tornázik a Bujtosi Szabadidő Csarnokban lassan második éve. Ezt folytatni kell! – hangzik az elszánt felhívás.

Az interjú teljes terjedelemben olvasható a Kelet-Magyarország 2015. 02. 17-i számában.