Amilyen a mosdó, olyan a törölköző avagy elvárásaink másokkal szemben

Az emberekkel való kapcsolataink és a szocializálódás mindig is jelen volt az életünkben. Éppen ezért egy idő után szükség volt rá, hogy kialakuljon egy fajta viselkedési szabály, amiket betartva beilleszkedhetünk a társadalomba. Először csak az előkelőknél és az egyes királyi udvarokban volt igazán szerepe, de a társadalmi normákhoz az átlag emberek is igazodtak. Első sorban a tőlük rangban felettük álló személyek felé kellett alázatot és tiszteletet mutatni. Ezek az illem szabályok azonban sokat változtak az idő során. Napjainkhoz közeledve egyre jobban elveszítette jelentőségét és mára már sajnos ott tartunk, hogy maga a viselkedés, vagy az illem már nem tartozik az alap dolgok közé.

A szülők a kisgyerekeket már egészen pici koruktól kezdve tanítják, hogy mikor, kinek, és hogyan kell köszönni, majd később az óvodában és az iskolában tanulják meg az alapvető viselkedési protokollt. Ezek azonban kultúránként változóak. A mindennapjaink során rengeteg emberrel találkozunk, és kerülünk kapcsolatba, legyenek azok idegenek vagy ismerősek számunkra. Mikor először találkozunk valakivel, próbálunk jó benyomást kelteni, és udvariasan viselkedni, persze ez a helyzettől és a személytől is függ, de az is értelem szerű, hogy vannak bizonyos elvárásainak másokkal szemben. De vajon mennyire kompatibilis a kettő egymással? Tényleg azt kapjuk vissza a másik féltől amit mi adunk? Nyilván senki sem szereti, mikor egy számunkra ismeretlen ember, bunkó módon viselkedik velünk, miközben semmi oka nem volt rá. Ilyenkor elkönyveljük magunkba, hogy ilyen személyiségű, és unszimpatikussá válik a szemünkben. De abba nem sokszor gondolunk bele, hogy mi lehet az adott fél viselkedése mögött. Mikor valami negatív történik velünk, vagy szimplán csak rossz napunk van, észre sem vesszük, ha valakivel a környezetünkben bántóan viselkedünk. Az viszont tény, hogy ha valakit megítélünk valamilyennek akkor onnantól kezdve felveszünk egy fajta viselkedési stílust vele szemben, és ehhez addig tarthatjuk magunkat, amíg meg nem változtatják a véleményünket. Mikor valakit jobban megismerünk, és bizalmas kapcsolatba kerülünk, akkor észre vehetjük, hogy egyre kevésbe figyelünk oda a viselkedésünkre, és sokkal ösztönösebben folytatunk le egy beszélgetést, mintsem tudatosan és többször is megfontolva szavainkat vagy mondanivalónkat. Ez a magától működő laza viselkedés a másik félre vonatkozik.

Összességében, a mai viselkedés kultúránk nagyban eltér a régitől, mondhatni gyengült. Habár most is sok szituáció megköveteli az alap etikettet és illemet, a mindennapi életünkben egyre kevesebb szerepet játszik. Ennek ellenére nem szabad, elsőre a viselkedéséről megítélni valakit, ugyanis mi is bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor nem tudjuk magunkat az elvárt protokollhoz tartani.

Gál Fanni 4/9.b