Tizenötödik alkalommal vesz részt a Tisza-túrán az ismert nyelvész

Tiszabecs - A hét elején társaival tizenötödször szállt vízre a Tiszán Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, akivel még az indulás előtt beszélgettünk arról, hogyan is kezdődött ez a szerelem.

– Nagyon szeretek túrázni. Kedvelem a gyalogtúrát, a kerékpártúrát, és a víz is mindig vonzott. A Tiszára először 1992-ben jöttem el. Akkor egy baráti társaság hívott meg, és Tiszabecstől Záhonyig eveztünk. Azután mindig kerestem társakat, akiket vonzott a táj szépsége, az irodalmi emlékek. Azóta minden augusztus elsején útra kelünk. Egyre többen tartanak velünk, például Minya Károly és más barátaim, akikkel jókat tudunk beszélgetni. A mi túránk kicsit más, mint a többieké. Szeretjük a csendet, a nyugalmat, mi nem bulizni megyünk. A Tiszán csend van. De ha megérkezünk egy kempingbe, és este elkezdődik a hajnalig tartó dajdajozás, az szomorú.

Kultúra és Tisza-túra

– Az út hat napig tart, és több mint 150 kilométer. Naponta 15 és 35 kilométert evezünk, attól függően, hogy melyik kempingben szállunk meg. A Felső-Tisza-vidék Közép-Európa vagy talán Európa egyik legszebb tája. A nyugat-európai folyók mind szabályozva vannak, és bár a Tiszát is szabályozták, most is gyönyörűen kanyargós, vadregényes.

Az evezés egyébként megnyugtat: közben belül lelassul, lélekben lecsendesedik az ember. Néha behúzzuk az evezőket, nem csinálunk mást, csak hallgatjuk a mély csendet és előjönnek a szép gondolatok. Gyakorta beszélgetünk az itt élőkkel, akik nagyon kedvesek, így az itteni nyelvjárással is ismerkedünk. Gyakran eszünkbe jut Petőfi Tiszánál című költeménye, olykor el is szoktuk mondani. Ha megérkezünk egy-egy településre, mindig teszünk egy kis kirándulást. Szatmárcsekén felkeressük Kölcsey sírját, Tivadarnál elmegyünk a Petőfi-fához, Lónyán a szép román kori templomot nézzük meg, Tiszabecsen pedig Szabó Lőrincet is fölfedeztük magunknak. Mindenhol egy kis kultúrát is „hozzáteszünk” a túrához, evezés közben pedig a telefont is kikapcsoljuk.

Megrekedtek a folyó közepén

Szelídség ide vagy oda, veszélyes is lehet a Tisza. Soha nem került bajba? – kérdeztük. – Nem borultam a hajóval, de ijesztő helyzetbe már kerültem. A naményi híd közepén korábban volt egy betoncsonk. A legelső túrán történt, hogy nem vettük észre a jelzést és nekifutottunk. A hajó nem lyukadt ki, de ott voltam a Tisza közepén két hölggyel, és megrekedtünk – ijesztő volt. Szerencsére ki tudtam ugrani a csonkra, és kitoltam valahogy a hajót. Bevallom, nagyon megijedtem. Kísért egy rossz gyermekkori emlék: kétévesen majdnem belefulladtam a Rákos-patakba, ezért van bennem némi félelem a víztől…

- Bodnár István -

Az egyik legrégebben futó rádióműsor

Balázs Géza nem ismeretlen a rádióhallgatók körében. Több mint húsz éve szinte minden este a Kossuth rádióban megszólal a Tetten ért szavak című műsora.

– A műsor 1992-ben indult, azt hiszem, a magyar rádió egyik leghosszabb ideje tartó műsora. A címe azért Tetten ért szavak, mert reflektál a hétköznapok nyelvi világára, az irodalomra, a médiára, az internetre (a világhálóról is sok érdekes dolgot gyűjtünk) és a nyelvi múltunkra is. Természetesen a magyar nyelv hagyományaival is foglalkozunk – mondta a nyelvész.

Gyanítható, hogy a Tisza-túra során szerzett élményekből, beszélgetésekből is elhangzik majd több érdekesség a rádióban…