SZON - Kultúra

2015.03.31. 18:15

Felavatták Antall József mellszobrát az Európai Parlament brüsszeli székházában

Brüsszel, 2015. március 31., kedd (MTI) - Felavatták kedden Antall József mellszobrát az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában, a néhai magyar miniszterelnökről elnevezett épületszárnyban.

Brüsszel, 2015. március 31., kedd (MTI) - Felavatták kedden Antall József mellszobrát az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában, a néhai magyar miniszterelnökről elnevezett épületszárnyban.

A szobrot Klára asszony, Antall József özvegye leplezte le. Rajta kívül az eseményen beszédet mondott Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke, Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, valamint Gyürk András, az EP magyar néppárti delegációjának vezetője.

A szoboravatás előtt az Antall József Tudásközpont Gondolatok Európáról - Az Alapító Atyák öröksége napjaink Európájában címmel szimpóziumot szervezett. A rendezvény annak a programsorozatnak a nyitó eseménye volt, amelyet a Tudásközpont az Antall-kormány hivatalba lépésének és Európa újraegyesítésének a 25. évfordulója alkalmából kíván megvalósítani "Antall 25" címmel, brüsszeli, párizsi, illetve budapesti helyszíneken.

A Tudásközpont - jelentette be az özvegy a szoboravatáson - április 8-án megnyitja brüsszeli irodáját.

Gulyás Gergely a néhai miniszterelnök érdemei közül kiemelte annak felismerését, hogy Magyarországnak az európai közösség és az euroatlanti védelmi együttműködés részesévé kell válnia, hogy szociális piacgazdaságot kell teremteni, és hogy mindezek megvalósítására a kereszténydemokrácia klasszikus eszméi biztosítják a legmegfelelőbb kereteket, negyven évi diktatúra egyházüldözése után is.

Gulyás szerint az antalli örökség arra is emlékeztet, hogy "a politika közszolgálat, melynek alapja nem az anyagi, hanem a nemzeti érdek".

Prőhle Gergely felidézte, hogy Antall József "óvott Kelet-Európa destabilizációjától, fontosnak tartotta Ukrajna szerepét, és egyidejűleg az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok konszolidálását, Nyugat- és Közép-Európa számára ugyanakkor a NATO szerepének megerősítését." Prőhle felhívta a figyelmet Antall József gondolatainak időszerűségére annak kapcsán is, hogy a néhai miniszterelnök "már 1993 őszén a XXI. század bolsevizmusának nevezte az iszlám fundamentalizmust".

Gyürk Andrást - mint elmondta - Antall József példája több értelemben is megragadta, bár eltérő nemzedékhez és eltérő politikai közösséghez tartoztak: "az egész életében politikai pályára készülő államférfi példája felelősségtudatból, a szélsőségektől irtózó, de kompromisszumokra mindig kész politikus példája demokratikus elkötelezettségből, és a művelt, visszafogottan elegáns úr példája emberségből".

A szimpóziumon Joseph Daul, a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt (EPP) elnöke, valamint Szájer József, az EP néppárti frakciójának alelnöke egyaránt kiemelte, hogy Antall Józsefet az európai integráció alapító atyáinak sorába emeli életműve.

Daul - az európai helyzetet áttekintve - azt hangoztatta, hogy a kontinens most is válaszút előtt áll, és a döntések meghozatalakor a múlt sikereiből, illetve hibáiból egyaránt tanulnia kell. A válság azzal a tanulsággal szolgált, hogy a kilábaláshoz "több Európa" kell, bármennyire is állítják ennek az ellenkezőjét a populisták - mondta a francia néppárti politikus. Daul kiemelte azt is, hogy a kereszténydemokraták szerint szociális gazdaságot kell építeni Európában.

Szájer emlékeztetett arra, hogy Antall József nevéhez fűződött a Varsói Szerződés megszüntetésének, illetve a visegárdi együttműködési keretek kialakításának a kezdeményezése. Ez utóbbival kapcsolatban a fideszes politikus leszögezte: ez valódi európai kezdeményezés volt, mert annak a felismerését tükrözte, hogy a széles értelemben vett európai integráción belül szükséges és lehetséges a hasonló sorsú és hagyományú nemzetek közötti közvetlenebb és még szorosabb együttműködés is.

"Az európai álom az olyan álom, amelynek a megvalósítására törekedni kell, de a megvalósítás mindig tökéletlen lesz" - fogalmazott Szájer József, hozzátéve, hogy az európai eszmét minden nemzedéknek új tartalommal kell megtöltenie.

Felhívta a figyelmet Szájer arra is, hogy azon hagyományok közül, amelyekre a politikáját alapozta Antall József, a kereszténységet sem szabad kifelejteni. Felidézte az egykori miniszterelnök azon kijelentését, miszerint "három darabra kellene őt vágni ahhoz, ha szét akarnánk választani a keresztényt, a liberálist és a magyart".

A kiemelt beszédek után tartott pódiumvitán, amelyet Györkös Péter nagykövet, a brüsszeli magyar állandó EU-képviselet irányítója vezetett, Mikulás Dzurinda volt szlovák kereszténydemokrata kormányfő - jelenleg az EPP politikaelemző műhelyének, a Wilfried Martens Európai Tanulmányok Központjának az elnöke - méltatta Antall József szerepét a liberális magyar demokrácia alapjainak lerakásában. Rajta kívül felszólalt Beate Neuss, a Konrad Adenauerről elnevezett német kereszténydemokrata alapítvány alelnöke, Jacques Santer, az Európai Bizottság volt elnöke, a Robert Schuman Alapítvány elnöke, valamint Franco Frattini korábbi olasz EU-biztos, Itália volt külügyminisztere, a nemzetközi szervezetekkel foglalkozó olasz társaság jelenlegi elnöke. Az európai jövőt illető távlati kitekintésében Frattini az "Európai Egyesült Államok" megteremtését említette.

- MTI -

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!