2020.05.24. 08:00
Közel másfél méteres vadvízi harcsa akadt a horogra a Bodrog folyón
A süllő után aztán megérkezett a nagyon várt harcsa is.
Vass István Miklós, id. Petróczi István és Haluska István a harcsával
Fotó: Vass István Miklós
A harcsázás lett a szenvedélye az utóbbi években a Nyíregyházán élő Vass István Miklósnak. Számos horgászatáról beszámolt már lapunkban, a napokban a Bodrogra kapott meghívást. Természetesen kíváncsiak voltunk most is az élményeire.
Csónakból fogták meg
– A napokban a Mysticat Team Modern Harcsázás csapatának Borsod megyében élő tagjaitól, idősebb Petróczi Istvántól és Haluska Istvántól kaptam meghívást egy horgászatra. Olaszliszka határában találkoztunk a délutáni órákban, majd onnan folytattuk utunkat a Bodrog partján található horgásztanyáig, ahol rendezett part várt reánk. Három álláshely közül választhattam, végül amellett döntöttem, amellyel szemben egy bedőlt száraz fa volt, azt ugyanis ígéretesnek gondoltam – idézte fel a horgászat kezdetét Vass István Miklós.
Este 7 órára a botokat a csalihalakkal a megfelelő helyre behúztuk, vártuk az éjszakát és a hőn áhított kapást.
– Szalonnasütés mellett beszélgetéssel múltattuk az időt, amikor este 10 óra után a jobb oldali botomon erőteljes kapás jelentkezett. A bevágás után csónakba ugrottunk, majd indultunk a halra, mert elég akadós a terep, a víz felszíne alatt sok bedőlt fa nehezíti a horgászatot, nem egyszerű ott a hal partra húzása. Pár perc múlva már ott is volt a csónak mellett egy szép 71 centiméteres süllő, mely két és fél kilót nyomott.
Újra csipogott a kapásjelző
– A szereléket újra behúztuk, megpróbáltuk az éj leple alatt lehetőség szerint ugyanoda berakni, mint ahol korábban volt. Éjfélig beszélgettem a horgásztársakkal, aztán nyugovóra tértünk. Úgy voltam vele, ha már semmi nem lesz, akkor sem lesz okom a panaszra, itt vagyok egy szép mesés helyen a barátokkal, és már kapás és hal is volt.
– De nem így történt! Hajnali fél 4-kor újra csipogott az elektromos kapásjelző, megint a jobb oldali botomon, amelyik már a süllőt hozta, csak úgy torzult a botom a víz felé. Egy erőteljes bevágás után már éreztem, hogy ez egy nagyobb hal lesz, kiabáltam is a társaimnak, hogy jöjjenek segíteni.
– Szerencsémre a hal most felém indult el, nem volt szükség rámenni csónakkal, csak a kikötött vízi járműbe ugrottam, és a bokor mellett egypár perces küzdelem után a partra vezettem.
Volt öröm és boldogság, hiszen a mérlegelés után kiderült, hogy 17 kilogrammos és 140 centiméteres igazi vadvízi szürke harcsát örökíthettünk meg a fényképen, utána természetesen visszanyerte szabadságát.
A hajnal további részében említésre méltó esemény már nem történt, reggel jókedvűen, élményekkel gazdagabban csomagoltunk össze. Köszönöm a vendéglátást barátaimnak, hogy ezen a számomra ismeretlen terepen, de csodás helyen horgászhattam eredményesen – tette hozzá Vass István Miklós.
MML