Jó lehet a termés, ha nem szól közbe a fagy

Milyen kilátásai vannak az idén a vármegyei gyümölcstermesztőknek? 

Nyilvánvalóan, így március eleje felé nem lehet megjósolni, hogy milyen évnek, illetve évjáratnak nézünk elébe. Az elmúlt egy évből tudunk ítélkezni, aminek, egy gyümölcsfa életében, értelemszerűen van hatása az idei évre. Tavaly a legtöbb gyümölcsfaj esetében nem volt nagy termés. A kajszi és az őszibarack a tavaszi fagyok okán kifejezetten gyenge termést produkált. A körtét, a meggyet és a cseresznyét egy gyenge közepes terméssel jellemezhetjük, míg a szilva felemásra sikeredett, vagyis az észak-keleti országrészben jó termést hozott, más országrészekben viszont kifejezetten gyengén produkált. Egyedül az alma hozott egy egészen jó termést, de nem voltak túlterheltek a fák. A csapadékviszonyok tavaly közel optimálisak voltak, már kora tavasztól, sőt téltől kezdve nyár közepéig jó volt a csapadékellátottság, a szeptember-október volt száraz és szokatlanul meleg, azonban a november-január időszakban is bőséges csapadék hullott. A tavalyi, nem kiemelkedő termés és a kiváló csapadékviszonyok összességében megfelelő hátteret adnak egy idei jó virágzáshoz, ami alapja a jó termésnek. Azonban ezeket a pozitív kilátásokat és várakozásokat egy nap leforgása alatt átírhatja az időjárás, különösen az esetlegesen március közepe és május közepe között érkező tavaszi fagyok. 

Ezt mennyire írhatja át a mostani időjárás? 

Enyhe, már-már tavaszias nappalok és 0 fok körüli éjszakák. A helyzet az, hogy nem normális, de a klímaváltozás okán most már szokványos, hogy a január és, vagy a február nagyon enyhe, már-már tavaszias. Tavasszal pedig másfél-két hetes ciklusokban, néhány napra „visszatér a tél”, ami azt jelenti, hogy sarkvidéki eredetű hidegbetörésekkel nagyon hideg levegőt és éjszakai, vagy akár nappali fagyokat hagy maga után. Úgy tűnik az utóbbi évekből, hogy a természet ezen viselkedése már-már tendencia, így sajnos számítanunk kell rá, hogy idén sem ússzuk meg a tavaszi fagyokat. Nyilván nem lehet megjósolni az időjárást két-három hónappal előre, és reménykedünk abban, hogy az idén nem lesznek fagykárok a gyümölcsösökben, de tartok tőle, hogy nem az a kérdés, hogy lesz-e fagyos éjszaka, hanem az, hogy hányszor és milyen mértékű. Gyümölcsfajtól függően nagyjából január második felétől február végéig fejeződik be az egyes gyümölcsök mélynyugalmi állapota. A rövidebb hidegigényű fajok, például a kajszi és az őszibarack, már január második felében, végén kilépnek a mélynyugalmi állapotból, míg a hosszabb hidegigényűek, mint például az almatermésűek, inkább csak február második felében. Ha a mélynyugalmi időszak letelte után még kellően hideg van, ami nagyjából azt jelenti, hogy fagypont vagy maximum plusz néhány fok körüli vagy alatti hőmérsékletek vannak, az úgynevezett „kényszernyugalomban” tartja a fákat. Ez azt jelenti, hogy a fa életműködése biológiailag már meg tudna indulni, de az alacsony hőmérsékletek nem hagyják. Az enyhe február miatt mára megindult a fák életműködése minden gyümölcsfajnál. Szabolcsban már rügypattanás vagy kezdeti egérfüles állapotban van már az alma is, ami így március elején nagyon korai, de például a Dunántúlon már február végén elindult a kajszi virágzása. Tavaly is korán kezdődött a virágzás, és most mintegy másfél héttel is előrébb vagyunk. Ha maradnak az elmúlt két hétre jellemző magas hőmérsékletek, akkor minden országrészben és minden gyümölcsfajnál egy vagy akár két héttel hamarabb jöhet a virágzás, mint tavaly. Ez nyilván a tavaszi fagykárok kockázatát növeli, mert minél hamarabb van a virágzás, annál több időt töltenek az egyes gyümölcsfajok a május közepéig datálható fagyveszélyes időszakban. A legveszélyeztetettebb a kajszi és az őszibarack, majd jön sorban, a teljesség igénye nélkül, a cseresznye, szilva, körte, meggy és alma. Nyilván, ha a következő két és fél hónapban nem lesznek komoly lehűlések, akkor ezzel a korai kitavaszodással és virágzással sincs semmi gond. A kárvalószínűség azért növekszik, mert míg egy zárt, bimbós állapotban lévő virág mínusz 3-5 fokot is elvisel komolyabb károsodás nélkül, addig a nyitott virág vagy a kötődött kis gyümölcs már mínusz egy-másfél fok alatti hőmérsékleten károsodik. A károsodás mértéke rohamosan emelkedik a hőmérséklet csökkenésével. Például egy néhány órás mínusz 4-5 fok az összes nyitott virágot és kisgyümölcsöt „lesepri” a fáról. 

Mit tudnak tenni a gazdálkodók, hogy csökkentsék a károkat? 

A fák téli életműködésére, a korai kitavaszodásra és virágzásra, illetve az időjárás alakulására semmilyen érdemi ráhatásunk nincs, így egyelőre a gazdák kezében érdemi cselekvési lehetőség nincs. Kivárunk, és majd az időjárás hatásaihoz alkalmazkodunk, mert változtatni nem tudunk rajta. A későbbi alkalmazkodás pedig azt jelenti, hogy majd kora tavasztól kezdve lehet bevetni fagyvédelmi megoldásokat a klasszikus tavaszi fagyok ellen. Azonban e tekintetben hangsúlyozni kell azt, hogy mind a hőtermelésre, mind a légkeverésre alapozó fagyvédelmi technológiák igazán csak a klasszikus, szélcsendes kisugárzási fagyok ellen mutatnak – közepes vagy jó – hatékonyságot, de a 10-20 km/óra légmozgásnál nagyobb szélsebességgel járó ún. szállított fagyok esetében nincs semmilyen megoldás. Lehetőség még az alma és a körte esetében a hormonális (tehát kémiai) kötődésfokozás, de a csonthéjas gyümölcsök esetében még ez sincs meg, vagy sokkal korlátozottabbak a lehetőségeink.