Játékkonzolt rendelt, üres flakont kapott - nem létező termékeket adtak el a neten

A Mátészalkai Járási Ügyészség 127, a Nyíregyházi Járási Ügyészség pedig 113 csalás miatt emelt vádat egy férfi, illetve egy nő ellen, akik különböző áruk eladását hirdették az interneten, noha ezekkel a termékekkel soha nem rendelkeztek, céljuk egyértelműen az volt, hogy a hiszékeny vevők pénzét megszerezzék – az esetről dr. Szilágyi László szóvivő tájékoztatta lapunkat.

Négy év börtön 

Egy 30 éves nő – aki hasonló bűncselekmény miatt volt büntetve korábban – 2020 októberében elhatározta, hogy a maga és kislánya megélhetését csalásokból fogja fedezni. Hirdetéseket adott fel álnéven a legismertebb internetes kereskedő oldalakon, s eladásra kínált játékkonzolt, gyermekjátékokat, könyveket, tápszert, sőt még balatoni szálláslehetőséget is. Ezt a tevékenységét 2021 júliusáig folytatta, ez alatt 113 magán- embert csapott be. A nem létező termék árát előre kérte, majd a csomagban, amit elküldött a sértetteknek, azaz a megrendelőknek, a legtöbbször üres ásványvizes üveget, gyümölcsleves dobozt vagy használt, értéktelen könyveket helyezett el. Természetesen a vételárat minden esetben megtartotta magának. A nő így néhány hónap alatt több mint 3 millió forint bevételre tett szert, amit magára költött. Az egyes sértetteknek okozott kár 3 ezer forinttól 100 ezer forintig terjedt. A nyomozás során hosszabb ideig letartóztatásban volt a nő, jelenleg egy más ügyben kiszabott jogerős börtönbüntetését tölti. 

Az ügyészség azt indítványozta a különös visszaesőnek minősülő nővel szemben, hogy ha beismerő vallomást tesz, akkor négy év börtönbüntetésre ítélje a bíróság és rendeljen el vagyonelkobzást arra a 3,2 millió forintra, amit a csalások révén szerzett meg.

Sok kicsi sokra megy 

A Nyíregyházi Járási Ügyészség ügyében egy 25 éves férfi hasonló módon csapta be a vevőit, ő ugyanis saját nevén és álnéven is hirdetéseket adott fel az ismert internetes kereskedői oldalakon, ahol számítástechnikai cikkeket, ruházatot, illetve kerti medencét hirdetett. Előleget kért a vevőktől, amit el is utaltak a bankszámlájára, ám sem az árut nem küldte el nekik, sem a pénzt sem utalta vissza, hanem elérhetetlenné vált. Természetesen ezekkel a számítástechnikai és egyéb eszközökkel soha nem rendelkezett. Az egyes sértetteknek leggyakrabban 50 ezer forint alatti kárt okozott, sok esetben 3-4 ezer forintos összegekről volt szó, így abban bízhatott, hogy az ilyen kis összegekkel becsapott vevők nem tesznek ellene feljelentést. A „sok kicsi, sokra megy” elve alapján azonban 127 becsapott ember érdekében emelt vádat az ügyészség, és azt indítványozta, hogy ha a vádlott beismerő vallomást tesz és nem kéri a tárgyalás megtartását, akkor egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélje a bíróság, illetve kobozza el tőle azt a több mint 700 ezer forintot is, amit a csalások révén keresett – tette hozzá dr. Szilágyi László. 

KM