A nő állítja, véletlenül szúrta le a volt férjét

Kedélyesen beszélgetett, még viccet is mesélt hétfői tárgyalása előtt a Nyíregyházi Törvényszéken az a férfi, akit tavaly tavasszal hasba szúrt az élettársa egy 18 centis konyhakéssel. Sándor csak a gyors orvosi segítségnek köszönhetően élte túl a támadást, mint magyarázta, kétszer is újra kellett éleszteni, de hiába kérdezik tőle, hogy mit látott, mindenkinek ugyanazt mondja: „anyám seggét”. Se fehér fény, se lebegés, csak a nagy semmi. A szakértők és a tanú meghallgatása során jegyzetelt, kérdezett, hozzászólt, míg a börtönben lévő, láthatóan megtört asszony, aki távmeghallgatással csatlakozott a tárgyaláshoz, folyamatosan sírt. A vádirat szerint P-né V. M. 2022. március 7-én egy veszekedés után egy, a konyhaszekrény fiókjából elővett késsel Sándor felé indult, s azzal fenyegette, hogy megöli. Ezt látva a férfi maga elé tartott egy széket, de a nő hasba szúrta, életét csak a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg. Az előkészítő ülésen az asszony a szúrást elismerte, és azt mondta, nagyon megbánta, amit tett, de tagadta, hogy ő támadt volna a férfire.

A kétgyermekes P-né V. M. azt állítja, nem akarta bántani volt férjét azon a bizonyos tavaszi délutánon. Mint az a korábbi vallomásaiból kiderült, félt alkoholproblémákkal küzdő és erőszakos párjától, akivel korábban több évig élt házasságban, majd nem sokkal azután, hogy elváltak, úgy döntöttek, megpróbálják helyrehozni a kapcsolatukat. Véletlenül szúrt – mondta akkor és erősítette meg most is, ami dr. Nyitrai Annamária szerint ugyan nem zárható ki, a sérülés orvosi dokumentációban rögzített jellegzetességei és Sándor erős testalkata alapján azonban az igazságügyi orvosszakértő azt a következtetést vonta le, hogy az asszonynak legalább közepes erővel kellett szúrnia ahhoz, hogy a penge több centiméter mélyen behatoljon a hasüregbe. Dr. Mészáros Attila ügyész kérdésére, miszerint egy egyenes, határozott szúrásról beszélünk vagy a vádlott hezitált, amikor megtette, a szakértő elmondta: a rendelkezésre álló információk alapján az előbbiről van szó. Azt, hogy milyen mélyen hatolt a penge a hasüregbe, pontosan nem tudja megmondani, az azonban biztos, hogy ha a sértett nem kapott volna orvosi ellátást, belehalhatott volna a sérülésbe.

– A vádlott intellektusa az átlagosnál alacsonyabb, de a realitásérzéke megfelelő. Elmondása szerint a volt férje évek óta rendszeresen bántalmazta, alkohol hatása alatt agresszív volt, emiatt kilátástalannak érezte a helyzetét, depresszív tünetek jelentek meg nála. Egyébként életvitelét alkalmazkodó, beilleszkedésre törekvés jellemezte, próbált igazodni a normákhoz – vette át a szót Szöllősi Heléna pszichológus szakértő, akinek az asszony elárulta: tettét a félelem motiválta. A férfi aznap is részegen ment haza, így a nő attól tartott, hogy a szokásos verés következik, és rettegett, hogy a gyerekeket is bántani fogja, ezért nem szándékosan, de megszúrta az élettársát, amikor az támadólag közelített felé egy kezében tartott székkel.

– Azt állította, nem gondolta át, mit csinál – ez egy acting out reakciónak felel meg, ami olyan agresszív kitörés, ami közben nem számolunk a következményekkel. Arra utaló jel azonban nem volt, hogy a vádlott rendszeresen agresszív lett volna, nem jellemző a személyiségére.

Dr. Gunyecz Zoltán törvényszéki bíró kérdésére, hogy mennyiben árnyalja a szakértői véleményt, ha nemcsak az asszony elmondását, hanem a nyomozás egyéb részleteit is vizsgálja, Szöllősi Heléna hozzátette: bár tudja, hogy a nő korábban beszélt arról anyósával, mi lenne, ha megkéselné az élettársát, nagyon sokan beszélnek meggondolatlanul.

– Verbális acting outnak nevezzük, amikor nem tettekben, csak szóban nyilvánulunk meg úgy, ahogyan nem kellene, meggondolatlan módon. Ez is egy ilyen feszült állapotban hagyhatta el a száját, nem gondolom, hogy készült volna a tettére.

Amikor a bíró azt firtatta, lehetséges-e, hogy P-né V. M. szülés utáni depresszióban szenvedett, a szakértő azt válaszolta, hogy elképelhető, hiszen a hormonális változás, az alváshiány és a felelősség, amivel egy újszülött gondozása jár, okozhatták a depresszív állapotot, ami csak fokozhatott, hogy a sértett italozó életmódot folytatott, nem támogatta az élettársát, magatartásával megnehezítette a helyzetüket. Amikor pedig szóba került, hogy az asszony korábban többször kísérelt meg öngyilkosságot, a szakértő rámutatott: a vádlott személyiségében benne van a hajlam az acting outra, akkor is nehéz időszakot élt át, amikor először próbált önkezével véget vetni az életének, hiszen egy balesetben elvesztette az egyik testvérét. Egyértelműen nem tud a nagyobb és elhúzódó stresszel mit kezdeni, erre reagálhat más felé vagy maga ellen irányuló agresszióval. Arra is kitértek, hogy a különböző kezeléseit rendszerint saját felelősségre megszakította, többször hazaszökött a kórházakból, ami szintén arra utal, hogy rossz lelkiállapota miatt ezekben a helyzetekben sem volt képes belátni, hogy az orvosok segíteni akarnak neki.

A vádlott kirendelt képviselője, dr. Nagy Ágnes kérdésére, hogy befolyásolhatta-e P-né V. M. viselkedését a féltékenység, Szöllősi Heléna azt mondta, a vádlott elmondása alapján semmi nem utal arra, hogy a tettét a szerelemféltés motiválta. Az, hogy egyébként ő féltékeny volt, és emiatt sokat veszekedtek, arról vannak adatok, és ez az indulatok fokozódásához is hozzájárulhatott, ehhez a cselekedetéhez azonban nagy valószínűség szerint kizárólag a félelemnek volt köze.

A szakértők után szólított tanú a munkájából kifolyólag belelátott a család életébe. Mint elmondta, 2020 nyarától vannak feljegyzései, akkor kereste fel őket először a vádlott azzal, hogy a férje rendszeresen bántalmazza őt a gyerekek előtt, és megfenyegette, hogy ha nem megy el, mire hazaér a munkából, ismét megveri. Azonnal intézkedtek, így soron kívül, még aznap bekerülhetett lányaival egy szabolcs-szatmár-beregi anyaotthonba. Onnan azonban néhány napon belül hazavitte a férfi, mert elmondása szerint a nő felhívta, hogy menjen értük, nem bír tovább az otthonban maradni. A rendőrségen ezután azt nyilatkozta, hogy a férfi nem bántalmazza, korábban féltékenységében és mérgében hazudott, mert el akart költözni.

Többször előfordult ezután is, hogy az anya bepanaszolta náluk a férjét, főleg akkor voltak gondok, ha Sándor ivott – ezt egy másik tanú szerint ciklikusan teszi, napokig egyfolytában, aztán hosszú ideig egyáltalán nem –, de az asszony mentális állapota sem volt jónak mondható. A párt egyébként sokan ismerték Nyírmadán, tudták róluk, hogy gyakoriak köztük a veszekedések, annak azonban, hogy Sándor rendszeresen verte volna a nejét, nem volt nyoma az asszonyon, és a családlátogatások alkalmával is mindent rendben találtak náluk a szakemberek. Igaz, legtöbbször, amikor mentek, a férfi dolgozott, a nagyobbik gyerek pedig iskolában volt.

Ezt nem tudta szó nélkül hagyni P-né V. M., azzal vádolta meg a tanút, hogy cserben hagyták őt és a gyermekeit, amikor azonban szembesítették azzal, mi mindent tettek értük, ő mégsem élt a lehetőségekkel, zokogni kezdett. Azt kiabálta, hogy minden a volt férje hibája, mert erőszakos és nem hagyja őket békén, miatta vették gyámság alá a lányait is, akikért az életét adná.

Az eljárás további tanúk meghallgatásával folytatódik. 

KM