A vád szerint a nő a folyamatos bántalmazásba halt bele

Élettársa elesettsége, leépülése agressziót és dühöt válthatott ki a férfiból.

Száraz Anita

Fotó: Gazdag Mihaly

Szótlanul ült a Nyíregyházi Törvényszék egyik földszinti tárgyalótermében kedd délelőtt K. J., aki a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség vádirata szerint olyan súlyosan bántalmazta az élettársát, hogy az asszony belehalt a sérüléseibe.

Azt mondta, nem bántotta

A férfi és a sértett 2016-tól élettársi kapcsolatban éltek, italozó életmódot folytattak. A vádirat szerint 2022. július 13-án este K. J. puszta kézzel bántalmazta a párját, aki ennek következtében súlyos sérüléseket szenvedett és kórházba került. Az asszonyt öt nappal később engedték ki a kórházból, a bíróság pedig távoltartást rendelt el a férfival szemben – a vádlott ezt nem tartotta be, s továbbra is együtt éltek a megye egyik kis településén. A vád szerint a férfi ezután is folyamatosan bántalmazta az élettársát, egészen 2022. augusztus 19-ig, amikor az asszony belehalt súlyos sérüléseibe. K. J. észlelt, hogy a nő nem él, ezért értesítette a mentőket, de ők már nem tudtak segíteni – a boncolás alapján a nő halálát az ablakos bordatörés miatt bekövetkezett légzési elégtelenség okozta.

Az előkészítő ülésen az ügyész, dr. Halász Ágnes mértékes indítványt tett: ha K. J. a váddal megegyezően elismerte volna a bűnösségét és lemondott volna a tárgyaláshoz való jogáról, az indítvány szerint 15 év börtönbüntetésre kellett volna ítélni – ám a férfi azt mondta, hogy soha nem bántotta az asszonyt.

Az élettársát súlyosan bántalmazó férfi bírósági tárgyalása

Fotók: Gazdag Mihály

Félt az elhagyástól

A tárgyalóteremben ülve K. J. most azt hallgathatta végig, hogy mit állapítottak meg a személyiségével és az elmeállapotával kapcsolatban a szakértők – dr. Bartha Andrea törvényszéki bíró igazságügyi pszichológus és igazságügyi elmeorvos szakértőket idézett a keddi tárgyalásra.

– Igazodik a valósághoz, a tetteit a józan ész irányítja, kritikus, minden hibát észrevesz, a személyes felelősségét hárítja. A saját érdekeit helyezi előtérbe, a mentális állapota pedig az iskolai végzettségének megfelelő szinten van. Minden kapcsolatában megcsalták vagy elhagyták, a féltékenység vagy a félelem attól, hogy ismét elhagyják, megnyilvánulhat agresszióban – foglalta össze szakvéleményét Ficsóriné Zentai Edit igazságügyi pszichológus szakértő, aki szerint a férfi az élettársa fizikai és szellemi hanyatlását érzékelhette elhagyásnak.

Harag és kilátástalanság

Dr. Bárdos Lajos és dr. Dobra Mária igazságügyi elmeorvos-szakértők azt mondták, K. J. motivációja a tehetetlenség lehetett.

– Az élettársa szinte teljesen leépült. Magatehetetlen volt, járni is alig tudott, nem látott, így nemcsak a főzés és a takarítás maradt a férfira, de neki kellett tisztába tennie is az asszonyt, ez pedig egy idő után feszültséget kellett benne, haragot, dühöt és kilátástalanságot érzett. Idült alkoholizmusának torzító hatásai szembetűnőek: ez magatartási és viselkedés-szabályozási zavarokat okozott, s előhozhatta agresszivitását, gátlástalanságát. Addiktív vonásokat mutató kapcsolatukban K. J. a büntető és a jutalmazó mechanizmusokat váltogatta – az élettársa leépülésével az előbbiek kerültek túlsúlyba, a dühét pedig tovább fokozta a szinte folyamatos alkoholos befolyás. Úgy érezhette, hogy a nő elesettsége, leépülése veszélyezteti az ő harmonikus együttélésüket, ez pedig indulatokat válthatott ki belőle – mondták a szakértők és hozzátették: K. J. nem kóros elmeállapotú, a beszámítási képességében nem korlátozott, korábbi betegségei pedig nem okoztak nála mentális teljesítményzavart.