Halálos méreg a körbetartozás

Félelmetes méreteket öltött és a leginkább bénított építőiparon, s a kereskedelmen keresztül már-már az egész gazdaság bedöntésével fenyeget az országban 1200 milliárd forintra becsült körbetartozás. A behajthatatlan kintlévőségek miatt már ezret is meghaladta a tönkre ment – első sorban kisebb méretű – vállalkozások száma. Megyénkben e téren legalább akkora a gond mint másutt.

– Ekkora méreteket még soha nem öltött megyénkben a körbetartozás, amely sajnos tagjainkat is sújtja – méltányolja Huray Gábor a nyíregyházi Építőipari Ipartestület elnöke, hogy a sajtó is foglalkozik a lassan már tarthatatlanná dagadó üggyel.

Hozzáteszi: – Jelenleg már a vállalkozások eddig legnagyobb terhét jelentő adó- és járulékterheknél is nagyobb veszélyt jelent. Ebben az évben már közel egy tucat olyan kisvállalkozásunkról tudunk, amelyik kénytelen volt szélnek ereszteni a tanulóit.

– A fővállalkozó vagy csak úgy egyszerűen nem fizet, mert saját hasznára „megpörgeti kicsit„ a beruházótól megkapott százmilliókat, vagy ő is vétlen mert hónapokig meg sem kapja a pénzt a megrendelőtől, s így nem is tudja az alvállalkozóit kifizetni. Sokszor az önkormányzatok is úgy rendelnek meg sürgős szakipari munkát, hogy fogalmuk sincs miből és mikor tudják majd a számlát kiegyenlíteni - veszi számba a többnyire kisebb vállalkozók hoppon maradásának nagyon is lehetséges okait az ipartestületi elnök.

– Ami a mostanában bevett fizetési morált illeti 3 hónaptól is hosszabb a fizetési határidő, nem egy elítélendő esetben pedig a hat hónapot is eléri. – Utóbbira példa az egyik szabolcsi vállalkozó, aki az autópálya építésnél a gépet, annak javítását, üzemanyagát, és minden egyebet megelőlegezve vállat munkát 3 havi fizetésre. Ez is kifeszített volt, de amikor menet közben hat hónapra tornázta fel a munkát adó vállalkozás a fizetési határidőt, abba már belerokkant a kisvállalkozó – hoz konkrét példát a közelmúltból Bacsó János az ipartestület ügyvezetője arra is ráirányatva a figyelmet, hogy a vállalkozók bizonytalan pénzügyi helyzetét és sorsát látva nem adják tanulónak gyermekeiket a vidéki szülők.

– A vállalkozó ki van téve annak, hogy akármilyen magasak is az elvárások, meg kell felelnie a pályázatnál. Ugyanakkor neki nincs garantálva, hogy a költséges befektetéseit időben/valamikor ki is fizetik. A bajba kerültek köre folyamatosan tágul, tömegével mennek tönkre a kisvállalkozások. Az ő alkalmazottaik állnak aztán a sor legvégén, nyilván ők is törölgethetik a szemükete a családjukkal együtt – festi fel a körbetartozási helyzet végkifejletét Huray Gábor .

Géresi József nyíregyházi fémipari vállakozó eddig szerencsére hozzájutott a járandóságaihoz, kivéve egy rendszerváltás utáni esetet. Mint az IPOSZ országos alelnöke állítja: a magyar adó és járulékterhek példátlanul magasak, amit tulajdonképpen nem is tudnak kigazdálkodni a vállalkozók. Most még erre jön rá a körbetartozásokból adódó bevétel hiány, amelynek csapdájából már képtelenek kikecmeregni, s végső elkeseredésükben az ipar visszaadása, a megszűnés mellett döntenek.

• Tartozás miatt tartozás

- Galambos Béla -