Iskolakerülésért nem jár támogatás

A jegyzőknek hamarosan felül kell vizsgálniuk döntésüket, mert lejár a három hónapos határidő. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium tájékoztatása szerint az igazolatlan hiányzás alapján Szabolcs és Borsod megye áll az élen.

– Egy tavaly augusztusban életbe lépett törvénymódosítás vezette be az iskoláztatási támogatást, melynek célja, hogy a gyermek teljesítse a tankötelezettségét és segítse a helyesirányú fejlődését is – mondta lapunknak Kemenes Erika, a nyíregyházi polgármesteri hivatal szociális osztályának vezetője. Amennyiben a gyerek eléri a 10 igazolatlan órát, akkor a gyámhatóság végzésben figyelmezteti a szülőt a mulasztásról és arról is, hogy 50 igazolatlan óra elérése esetén elrendelik a iskoláztatási támogatás felfüggesztését, valamint a gyermek védelembe vételét.

– Ha a figyelmeztetés ellenére a gyerek továbbra sem megy iskolába és eléri a kritikus 50 óra igazolatlan mulasztást, akkor mind a támogatás felfüggesztése, mind a védelembevétel megtörténik – folytatta az osztályvezető – ha az korábban nem történt meg. A támogatást nem a család kapja meg ezt követően, hanem a Magyar Államkincstár az önkormányzat nevére nyitott családtámogatási számlára utalja át az összeget. Kivételt jelent, ha az iskoláztatási támogatást rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekre tekintettel állapították meg. Ekkor a felfüggesztés időtartama alatt az iskoláztatási támogatás teljes összegét természetbeni formában kell a gyermek számára nyújtani eseti gondnok bevonásával.

Szakközép- és szakiskolák az élen

A nyíregyházi adatok alapján 10 órás igazolatlan hiányzása 67, 50 órás 42 diáknak van. A hivatalnál 45 eljárás van folyamatban és eddig öt felfüggesztés történt.

– A legtöbb bejelentést szakközép- és szakiskolától kapjuk (Bencs, Wesselényi, Göllesz, Westsik), igazolatlan hiányzások elsősorban 14 év felettieknél fordulnak elő – sorolja Kemenes Erika. – Általános iskolákból kevesebb, míg gimnáziumból eddig nem érkezett hozzánk 10 órát meghaladó igazolatlan mulasztásról szóló jelzés.

Három hónap után felülvizsgálják az ügyet, s amennyiben a gyerek már rendszeresen jár iskolába, akkor a gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki és a család természetbeni juttatás formájában megkapja a korábbi hónapokban számlán gyűjtött összeget.

– Ezt a pénzt csak a gyermek szükségleteire lehet fordítani – hangsúlyozza az osztályvezető. Azaz többek között ruhát, élelmiszert, gyógyszert, tanszert vásárolnak belőle az eseti gondnokon keresztül, ha szükséges akkor külön a gyerek fejlődését segítő képzésre is felhasználható a támogatás.

A támogatás összege

• 1 gyermek esetén 12 200 forint
• 2 gyermek esetén 26 600 forint

Az összeg változik, ha a gyermeket egyedül neveli a szülő, vagy tartósan beteg a gyerek.

A bölcs belátás többet érne minden szankciónál

 

– Ahol szükségét látjuk, családlátogatásokat teszünk. A szociálpedagógus és a tanári kar is igyekszik tudatosítani a gyerekekben és a szülőkben az iskolába járás és a tanulás fontosságát, a hiba tehát „nem a mi készülékünkben van”. Évtizedekkel ezelőtt a fiatalok örültek, hogy egyáltalán tanulhattak, holott nem kevés kerti és házimunka várta őket otthon. Ezzel szemben sok mai tizenéves már felesleges teherként éli meg a tankötelezettséget, és hátat fordítva a lehetőségek kapujának, tudatosan kerüli az iskolát. Épp a legutóbbi esetkonferencián hangzott el ezzel kapcsolatban, hogy szinte hiábavaló a szép szó, a szankció, elsősorban a fejekben kell rendet tenni. A rendőrség – nagyon helyesen – a közelmúltban olyan fiatalokat szólított meg, akik tanítási időben a belvárosban sétálgattak vagy szórakoz(tat)óhelyeken időztek. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése bizonyára motiválóan hat majd a szülőkre, s ez által az iskolakerülő gyerekekre, de az lenne az ideális, ha erre soha nem kerülne sor – mondta el az intézményvezető

• Hatásosnak bizonyult a szülői „intő”
• Iskolaidőben shoppingolók
• Ha hiányzik, nincs pénz
• Hatékonyabb szankciók, kedvező tapasztalatok

- KM -

A Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola egyike azoknak a nyíregyházi közoktatási intézményeknek, ahol kiemelkedően magas a mulasztott órák száma. Buda Barna igazgató azt mondja, a „lógásoknak” nem vagy csak nehezen tudnak megállj parancsolni, pedig minden lehetséges módszert és eszközt bevetnek, hogy jobb belátásra bírják azokat a diákokat, akik nem az iskolát, hanem az utcát, a nagyáruházakat vagy a szórakozóhelyeket tekintik második otthonuknak.