Vendégjegyzet: Tavaszi gondolatok

A tavasz misztériuma a természet újjászületése. A természettel együtt újuljunk meg mi is! Érdemes számvetést végezni, és átgondolni, mik a legfontosabb „kitörési pontok”. Gyarmathy István jegyzeteElőször is hasznos egy tavaszi nagytakarítást végezni kívül – közvetlen és tágabb környezetünkben, és belül – testi és lelki-szellemi értelemben egyaránt. Tudták ezt jól a régiek, a nagyböjt is erről szólt többek között. Ezt követően ki-ki maga döntse el, hogy személyes életében mit tehet a megújulás érdekében. Ha magunkban és környezetünkben rendet teremtettünk, elkezdhetünk gondolkodni arról, hogy vajon a régi beidegződések, minták alkalmasak-e arra, hogy élhető maradjon világunk. A kérdés költői: természetesen nem. Soha nem volt nagyobb szükség a megújulásra, mint most.

A mai gazdasági-politikai paradigmák lassanként túlhaladottá váltak: „a modernség észrevétlen elavulása” – írja László Ervin – s tegyük hozzá: ennek következményei mindenki számára egyre észrevehetőbbek. A gazdasági növekedés mindenekfelettiségét, a központosított nagy rendszerekbe vetett hitet, az egyoldalú, csak az anyagi-technikai megközelítésre alapuló szemléletet kezdi felváltani valami más. Jól példázza ezt a gazdasági fejlettséget mind ez idáig meghatározó nemzeti össztermék (GNP) helyett a kicsiny himalájai királyságból, Bhutánból elindult és napjainkra a fősodrú gazdaságpolitikába is beszivárgó „nemzeti összboldogság” elve, melynek kilenc eleme: a természet, az ökológiai rendszerek jó állapota; a kulturális, szellemi gazdagság; a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés; a jó kormányzás; a jó oktatás; a kiegyensúlyozott időhasználat; az egészség és az életképes közösségek. 

Vida Gábor akadémikustól kölcsönözve álljon itt néhány ellentétpár, mely jó jellemzi a változást (az első a régi – remélhetőleg változófélben lévő – világot, míg a második a most feltűnőben lévő újat jellemzi):Növekedés – egyensúly; versengés – együttműködés; elsősorban anyagi gazdagság – elsősorban lelki-szellemi gazdagság („jóllét”); nem fenntartható gazdaság – fenntarthatóság;üzleti érdek dominanciája – etikai, intellektuális, esztétikai prioritás; profitorientáció – közjóléti orientáció; önzés – önzetlenség; fogyasztói társadalom – fenntartható társadalom;neoliberális közgazdaság – ökológiai közgazdaság; az élet küzdelem - az élet szép; sosincs elég – mértékletesség (hatékonyság). 

Előbb utóbb meglesz a „századik majom”

A gazdasági életben E. F. Schumacher – a neves közgazdász, a „Szép, ami kicsi” című nagyhatású könyv szerzője – szerint „a maradandóság közgazdaságtana”, a globalizáció mellett és helyett egyre inkább a helyi gazdaság veszi át a szerepet. Az iparban, mezőgazdaságban az „emberarcú technikáé” lesz a fő hangsúly, a „környezetet mérgező, a társadalmat züllesztő technikai megoldások” helyett új irány várható: „a szerves, gyengéd, erőszakmentes, elegáns, szép, kis léptékű dolgok, megoldások” felé. A lakosság („fogyasztók”) esetében az „ökológiai erkölcs”, a felelősségteljesség, az „ökologikus életmód” lesz meghatározó. Mindez a szép jövőkép – ami lehet ma még csak álomnak tűnik (de gondoljunk M. L. King: „Van egy álmom” kijelentésére…) megvalósítható(!) – de természetesen közös cselekvést igényel. Előbb utóbb meglesz a „századik majom” (itt a híres kísérletre utalok, ahol az először néhány majmot érintő viselkedésbeli változás a századik után hirtelen az egész népességre kiterjedt). Mi itt helyben is sokat tehetünk: miért ne kezdhetnénk el dolgozni azért, hogy városunk Vitoria Gasteiz és Nantes után egyszer majd Európa zöld fővárosa legyen?De ennél kisebb léptékű változtatásokat is tehetünk: életmódunkban előtérbe helyezzük a környezetbarát, anyag- és energiatakarékos megoldásokat, helyi és lehetőleg biotermékeket vásárolunk vagy éppen magunk is (akár ökofalvakban vagy városi kertekben) így termesztjük élelmiszereinket, és a sor tetszőlegesen bővíthető. Az egyszer elért fenntartható világ nem kell, hogy „elmaradott” és meghatározóan rurális (falusias jellegű) legyen. Éppen ellenkezőleg: az etikusan használt tudományos eredmények és technológiák (pl. tiszta energiák) a fenti célt segíthetik elő. Ha ezen az úton haladunk, előbb-utóbb a világűr is megnyílik előttünk (és nem csak keveseknek, mint most). Ez esetben nem úgy fogunk – a remélhetőleg nem is oly távoli jövőben megtalált – élhető bolygókra tekinteni, mint az „Avatar” című film földünket már felélt és most más világokat elpusztító emberei.A határ valóban a csillagos ég, ehhez azonban először itt Földünkön kell megtanulnunk fenntartható módon élni.

- Gyarmathy István -

(A szerző ökológus.)