Felkészültek a változásra?

Nyíregyháza - A gyermekek egészségi állapotának jelentős javulását várja a kormány attól, hogy szeptembertől az iskolák első, ötödik és kilencedik évfolyamán bevezetik kötelező jelleggel a heti öt testnevelés órát, illetve testmozgást.A tavaly decemberben elfogadott nemzeti köznevelési törvény rögzíti: az általános és a középiskolákban szeptember 1-jétől az első, ötödik és kilencedik osztályokban heti öt testnevelés órát kell tartani, majd 2013-tól a teljes alsó tagozaton, illetve felmenő rendszerben a többi évfolyamon is. A kerettantervek az alsó tagozaton a tananyag alapjául a Nemzetközi Atlétikai Szövetség számos országban kötelezően bevezetett gyermek-atlétikai programját használják fel, a vakáció hónapjaiban támogatott továbbképzéseken vesznek részt a pedagógusok.

Az intézkedés bevezetéséhez szükséges tornatermek építését, felújítását, a testnevelő tanárok képzését, átképzését az Új Széchenyi-terv finanszírozza. Lapunk nagyvárosi és vidéki iskolákat kérdezett arról, hogyan készülnek az ősztől kötelezővé tett foglalkozások lebonyolítására, mekkora kihívást jelent a kormánydöntés végrehajtása, rendelkezésre áll-e majd elég sportcsarnok, tornaterem, illetve testnevelő tanár, s milyen típusú foglalkozásokra számíthatnak a gyerekek?

Zumba és kincskeresés

A nyíregyházi Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola és AMI eddig is nagy hangsúlyt fektetett a testnevelésre, arra, hogy a diákok minél több időt töltsenek jó időben a szabad levegőn, megismerjék a mozgás örömét, fontosságát, és változatos sportéletet éljenek.

– A kormányzati döntés, nagyon helyesen, megerősíti ezt a szándékot, így ősztől minden 1. és 5. osztályos tanulónk órarendjébe kötelezően beépül a testnevelés. Alsó tagozatban, a napközis foglalkozásokon immár nemcsak  a tanulás, a kulturális és kézműves feladatok, hanem a mozgásos programok is főszerepet kapnak. A napközis munkaközsség kidolgozott egy munkatervet, amelyben olyan változatos foglalkozások kaptak helyet, mint például a sportjátékok, a népi játék, a zumba, a tájfutás, a modern és társas táncok, a labda- és futójátékok, a kincskereső- és az akadályverseny, télen szánkózás, korcsolyázás, nyáron túra a sóstói erdőben. Ki tudna és akarna ezekre nemet mondani? – tette fel a szónoki kérdést Kemecseiné Rusz Eleonóra, az Apáczai iskola alsó tagozatos tanítója.

A falusi gyerekek edzettebbek

A Szabolcs községben található általános iskolának nincs tágas tornaterme, mindössze egy 25 négyzetméteres tornaszobával és egy salakos sportpályával „büszkélkedhet”. Az oktatási intézményben kizárólag alsó tagozat működik, összevont formában, 16-19 diákkal. Takácsné Jónás Mária igazgatónő érdeklődésünkre elmondta: már a korábbi, heti 3 testnevelés óra kivitelezése is feladta a leckét az iskolavezetésnek, hiszen esőben, szélben, hóban nem sportolhatnak a gyerekek a szabad ég alatt, ennyi gyerek pedig szűkösen fért el a fedett kis szobában.

– Némi kreativitással és támogatással ügyesen megoldottuk ezt a problémát: korcsoportos bontásban tartottuk meg a foglalkozásokat, hetente egyszer az ibrányi tanuszodába vezetett a gyerekek útja és beépült az órarendjükbe a néptánc is. Egyelőre még kérdés, minek a javára, illetve rovására tervezzük ősztől a heti 5 testnevelésórát. Az úszás és a néptánc nagyon népszerű, bizonyára nem bánnák a gyerekek, ha több ilyen órájuk lenne. A kormánydöntés mögött meghúzódó okot a (nagy)városi iskolákba járó diákok esetében egyébként maximálisan megértem és elfogadom, itt, falun azonban reggeltől estig mozognak a gyerekek, a földvár állandó játszóterületük, az ebédlőbe pedig minden tanítási napon átsétálunk, legyen plusz 40 vagy mínusz 20 Celsius fok – mondta el Takácsné Jónás Mária.

A döntés háttere

Népegészségügyi szempontból: A magyarországi gyerekek jelentős része súlyproblémával küszködik, nő a testtartási rendellenességek száma, csökken a terhelhetőségük. A felnőtt társadalmat számtalan betegség sújtja, így például keringési zavarok, magas vérnyomás, cukorbetegség, májkárosodás. Ezek nagy része már a gyerekeknél is jelentkezik, a fiatalok közel 50 százalékánál tapasztalhatók azok az elváltozások, amelyek a mozgáshiányra, a helytelen táplálkozásra vezethetők vissza.

Nevelési szempontból: A sport, illetve a mozgás jelentős mértékben hozzájárul a személyiségjegyek pozitív irányú változásához, kedvezően hat a tanulási képességekre. Olyan tulajdonságokat fejleszt ki a gyermekekben, mint a kitartás, a szolidaritás, az egymásra való odafigyelés, amit elsősorban a sportban, jelesül a csapatjátékokban közben sajátíthat el a fiatal.