Fel kell mérni, ki kötelezhető polgári védelmi szogálatra

„Beindul a toborzás a katasztrófahelyzetekre” – adták hírül az újságok, televíziók, sokan pedig megijedtek, mert nem tudták, kire milyen kötelezettségeket ró a jogszabály.– A polgári védelmi kötelezettségről szóló törvényi szabályozás korábban is létezett, a megjelenési, adatszolgáltatási és személyes szolgálatadási kötelezettség is fennáll, ám idén januárban módosult – tudtuk meg Gyenge László tű. őrnagytól, a  megyei katasztrófavédelmi igazgatóság polgári védelmi főfelügyelőjétől. – Erre azért volt szükség, mert a megyei települések veszélyességi kategóriákba való sorolásában változások következtek be. A természeti és civilizációs veszélyforrásoktól függően a települések 1-es (veszélyes) vagy 2-es (közepesen veszélyes) vagy 3-as (kevésbé veszélyes) kategóriában szerepelnek, ennek megfelelően határozzák meg a települési polgári védelmi szervezet létszámát is. A változások miatt azonban újra adatokra volt szükség annak érdekében, hogy katasztrófahelyzetekben megfelelő szakképzettségű és létszámú állampolgár jelenjen meg polgári védelmi szolgálatra. A Katasztrófavédelemnek tudnia kell, hogy veszélyhelyzet, katasztrófahelyzet esetén hány főt tud mozgósítani a lakosság élete, testi épsége védelme, a létfontosságú anyagi javak megóvása érdekében.

Magyarországon 18 éves kortól az öregségi nyugdíjkorhatárig minden olyan állampolgár kötelezhető polgári védelmi szolgálatra, akire nem érvényes a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott széles körű mentesség egyike. Nincs tehát szó arról, hogy minden 18 és 62 év közötti magyar állampolgárt beosztanának polgári védelmi feladatra, ez a gyakorlatban, egy időben csupán az állampolgárok 1 százalékát érinti.

Ár- és belvizek

Szabolcs megyében a legfőbb veszélyforrás az ár- és a belvízfenyegetettség, azonban a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek által hordozott vegyi veszély is jelen van. A településeket veszélyeztető hatások beazonosítása, illetve értékelésük, elemzésük ennek az évnek az egyik fontos feladata volt. Ez azonban csak az első lépés abban a folyamatban, amelynek eredményeként a polgári védelmi szervezetek képesek lesznek a településeken lakók, az tartózkodók és az ott lévő értékek mentésére, védelmére. A veszélyeztető hatások kivédése csak az erre kiképzett szakemberek segítségével lehet hatékony és eredményes. Ezért kötelező, hogy az állampolgárok megadják adataikat, amiket a polgármester a polgári védelmi szervezetbe beosztottak esetében kérhet és kezelhet.

A megyei települések önmentő képessége érdekében több ezer főt osztottak be különböző – területi, települési és munkahelyi – polgári védelmi szervezetekbe. A polgári védelmi egységek hivatottak arra, hogy egy esetlegesen bekövetkező katasztrófa esetén, a polgármester vezetésével – illetve veszélyhelyzet esetén a megyei katasztrófavédelmi igazgató által kijelölt személy irányításával – beavatkozzanak, és az eseményt kezeljék.

Csapatzászlót kaptak

A kötelezett polgári védelmi szervezetek mellett a megyénkben önkéntes szervezetek egyesülésével létrejött a Nyír Mentőcsoport, amely 2012. március 3-án – az országban elsőként – esküt tett és csapatzászlót kapott. A szervezet képes arra, hogy ipari és civilizációs katasztrófák esetén árvízi védekezést és mentést végezzen, illetve egy esetleges földrengés miatt romossá vált területen a bennrekedteket felkutassa, kimentse. A szervezetekbe beosztottak – önkéntes és köteles – bevetésük esetén ellentételezést kapnak, megtérítik számukra a felmerült, igazolt költségeket. A fentiekből kitűnik, hogy minden település érdeke, hogy létrehozza azon polgári védelmi egységeit, melyek katasztrófa esetén a településen élők életének és anyagi javainak mentésében részt tudnak venni. Ennek a rendszernek a kialakításában vállalnak oroszlánrészt a megye hivatásos katasztrófavédelmi szervei, melyek szakmailag támogatják a polgármesterek ezirányú tevékenységét – tájékoztatta lapunkat Gyenge László.

A polgári védelmi szolgálat néhány tagja arról beszél, miért fontos a munkájuk, hogyan készülnek fel a veszélyhelyzetekre

Gulyás István, Nagykálló

Éles helyzetben még nem kerültem bevetésre, de a felkészítéseken, gyakorlásokon részt vettem., az alapvető polgári védelmi, illetve katasztrófavédelmi ismereteket megszereztem. Jó felkészültnek lenni a nem várt eseményekre, katasztrófa helyzetekre, ezért hasznosnak ítélem meg a szervezet munkáját.

Tóth Tamás Nagykálló

A nagykállói területi elsősegélynyújtó raj polgári védelmi szervezetének tagja vagyok. Számos felkészítésen és gyakorlaton vettem részt, legutóbb Nyíregyháza-Kőlaposon a Nyír-mentő csoporttal közösen gyakoroltuk egy esetleges földrengés szituációt. Örülök, hogy adott esetben segítséget tudnék nyújtani nemcsak a nagykállói lakosoknak baj esetén, hanem a megye bármelyik településén is segíthetnénk. Nagyon hasznos, hogy ilyen jellegű polgári védelmi szervezet alakult a városban.

Fazekas Attila, Mátészalka

A kitelepítési és elhelyezési raj tagjaként fontosnak tartom, hogy veszélyhelyzetben, az élet- és vagyonvédelem érdekében a lehető leghamarabb tájékoztassuk az embereket. Talán sokaknak terhes társadalmi feladat, hogy katasztrófahelyzetben segítő kezet nyújtsanak, de szükség van arra, hogy nehéz helyzetben a lakosság a lehető leghamarabb kellő biztonságba kerüljön. Ezért is vállaltam el sok éven keresztül, hogy gyerekeket készítettem fel katasztrófavédelmi ifjúsági versenyekre, hogy a következő generációk is megértsék hasznos és értelmes dolog a bajban lévő embertársainkon segíteni.

Sipos Gábor, Nyírbátor

Azért tartom jónak a polgári védelmi szolgálatot, mert így jobban tudok tájékozódni a környezetemben lévő veszélyforrásokról, és fel tudok készülni a veszélyhelyzetekben tanúsítandó magatartási szabályokra, tisztában vagyok az polgári kötelezettségeimmel és jogaimmal. Az elmúlt évek időjárási viszontagságai bebizonyították számomra, hogy a polgári védelmi szervezetek hatékonyak és felkészültek.

Rózenthál Róbert, Záhony

Záhonyi lakosként önként jelentkeztem a műszaki egység, műszaki-mentő kézi rajába beosztottként. Itt élek, ez az otthonom.  Veszélyes helyen élünk, ha történne valami baj, szükség lenne a két kezem munkájára.

Perecz János, Záhony

Az árvízvédelmi egység parancsnokaként immár két éve „tevékenykedem”. Hál’ istennek ez idáig élesben  nem volt szükség a munkámra. Nem mondom, hogy várjuk  a bevetéseket, de ha közeleg a vész, az egységemmel készen állunk a gáton küzdeni az árral.

Biroveczné Oláh Gabriella, Fehérgyarmat

A különböző katasztrófák vagy a több helyen előforduló árvizek rávilágítottak arra, hogy nem várhatjuk a segítséget tétlenül. Nekünk is gondoskodni kell a megelőzésről, az anyagi javaink és az emberélet megóvásáról. A Katasztrófavédelmi és Polgári Védelmi szervezetek megalakulása, megléte, tevékenysége egyfajta biztonsági hátteret nyújt a mindennapi életünkben, hiszen mi tudjuk, tapasztaltuk sajnos, hogy mit jelent ha „baj van”, mit jelent, ha a természet elveszi egy élet munkáját.

Gecsey István, Fehérgyarmat 

Fehérgyarmaton az erős gátrendszernek köszönhetően ma már kisebb az árvíz lehetősége, de szinte minden évben sor kerül ár- vagy belvízvédelmi készültségre. Ha olyan katasztrófa következik be, amit a hivatásos szervek már nem tudnak kezelni, akkor nekünk, helyi lakosoknak, dolgozóknak is szerepet kell vállalnunk akár saját magunk, vagy családunk védelme érdekében. Ezért hozták létre a helyi lakosokból, munkavállalókból álló polgári védelmi szervezeteket. Városunkban ritkán van szükség a polgári védelem igénybevételére, de bármikor előfordulhat olyan katasztrófahelyzet, hogy szükség lesz az aktivizálására.

Orgován Alfonz, Fehérgyarmat

Mindig is fontosnak tartottam az egymásnak való segítségnyújtást, összefogást. Úgy gondolom, hogy a polgári védelmi szervezetekben való részvétel, önkéntesen vállalt feladat mindenkinek kötelessége lenne és kötelessége is. Fehérgyarmat térségében mi már tapasztaltuk, mit jelent az. Tudjuk, hogy csak együtt összefogva, szervezetten lehetünk hatékonyak, védekezhetünk nem csak a katasztrófák ellen, hanem a mindennapi életünkben is.