Utópia vagy disztópia?

Nyírbátor - Neves szakmai zsűri előtt teljesített kiválóan a nyírbátori fiú.

Milyen, a sci-fi regényekben, képregényekben és filmekben felbukkant ötletek, víziók váltak valóra, és miképp realizálódtak? Hogyan hatottak az egyénre, a társadalomra, miként változtatták meg a személyes és társadalmi viszonyokat, miként alakult át általuk a társadalom szerkezete, a hatalom ellenőrzési struktúrája?

Kérdések és vélemények

Hogyan képzelhető el a jövő, amelyben ezek az eszközök már hétköznapi tárgyakká válnak? Ilyen és hasonló kérdésekre kereste a választ 18–35 év közötti felsőoktatási hallgatók és friss diplomások számára kiírt, a „Kép és képtelenség” című kiállításához kapcsolódó pályázatában a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ.

– A tárlat virtuális valósággal kapcsolatos eszközöket mutat be, az „Utópia vagy disztópia?” című pályázat anyagában pedig állást foglalhattunk, hogy ezek segítik vagy gátolják az életünket. Lehetett választani film és előadás között, én az utóbbi mellett döntöttem az idő rövidsége miatt, s „A páncélba zárt szellem” című japán rajzfilmet és az abból készült sorozatot elemeztem. Bemutattam azokat az eszközöket, melyek megjelenését a mese készítői húsz évvel ezelőtt megjósolták, és már léteznek, s azokat is, melyek „csírái” már megtalálhatók a mostani világunkban.

– A rajzfilmben például a szereplők rendelkeznek egy kibernetikus szemmel, amivel láthatják a velük chat-előket videokamerán, vagy pluszinformációkat kaphatnak arról, milyen messze van tőlük egy benzinkút. Ilyen eszközzel már mi is rendelkezünk, de nem a szemünkbe van beépítve, hanem a zsebünkben hordjuk – ez az mobiltelefon, de kifejlesztette a Google a valóságkiterjesztő okosszemüveget, a Google glasst, ami szintén ezzel próbálkozik – avatott be a részletekbe a Hutanu Emil, a pályázat első helyezettje. A 27 éves nyírbátori fiú előbb a Debreceni Egyetemen tanult filmelméletet és -történetet, majd az egri Eszterházy-főiskolán elvégezte a mozgóképművész mesterszakot.

Publikálási lehetőség

A beérkezett művek közül a háromtagú zsűri – Gellér Judit független kurátor, Horányi Attila művészettörténész, esztéta és Pfisztner Gábor esztéta – választotta ki azt a legjobb nyolc munkát, amelyek alkotói részt vehettek egy kétnapos workshopon a Capa-központban. Az ott nyújtott teljesítményét is figyelembe véve a zsűri végül Emilnek ítélte oda a legjobb munkának járó díjat.

– Az első helyezéssel együtt jár egyéves tiszteletjegy, amivel ingyen látogathatom a központot, és a pénzjutalom mellett az előadásom megjelenik egy szakmai kiadványban. Utóbbinak azért is örülök, mert a publikálás szükséges a doktori cím megszerzéséhez – ha egyszer úgy döntök, hogy belevágok.

KM-CSA