Táncoló, menekítő, futballozó robotok - szabolcsi sikerek a világversenyen

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A megye fiataljai a világ legjobb programozójával léphettek dobogóra.

Ha valaki úgy gondolja, hogy a robottechnológia világra erőltetői őrült tudósok, akik valamelyik távoli ország titkos laboratóriumaiban szőnek összeesküvést az emberiség ellen, jobb ha számot vetnek azzal, az egyébként büszkeségre okot adó ténnyel, hogy mi, magyarok a világ robotépítő nagyhatalmának számítunk.

Építettek, programoztak

Ennek volt a legékesebb bizonyítéka, hogy legutóbb a németországi Lipcsében rendezett RoboCup 2016 világversenyen – ahol 40 ország 3500 robotépítője és programozója mérte össze tudását – Junior Rescue Line kategóriában szabolcsi fiatalok két korosztálya is dobogóra állhatott, és valamennyien a Baptista Szeretetszolgálat oktatási intézményeinek növendékei. Primary kategóriában ifj. Abán Csaba és Poór Lili „2-Bit” csapata a kínaiaktól némiképp lemaradva lett világbajnoki második, Jakab Ágnes és Papcsák Nóra pedig a horvátokkal egy csapatban a SuperTeam versenyben utasítottak maguk mögé mindenkit, elfoglalva a világverseny 1. helyét.

– Harmadik alkalommal vettünk részt ilyen világversenyen, és a végeredmény értékét az is növeli, hogy a 15 éveseinknek 18-19 éves programozókkal kellett felvenni a versenyt – mondta el lapunknak Abán Csaba a csapatok felkészítője és mentora. A korábban Nyírbogdányban tanító fiatal informatika–matematika szakos tanár ma már elsősorban a baptistáknál oktat gyerekeket, és készíti fel őket hasonló versenyekre, ötödik éve foglalkozik ezzel a területtel.

– A mi Rescue robotjaink olyan menekítő szerkezetek, amelyeknek egy katasztrófaszimulációs helyzetben kell megállnia a helyüket, áldozatokat mentve. Bár ez a műfaj a RoboCup kiemelt szakterülete is, de ez nem jelenti azt, hogy más típusú versenyeken ne indulnánk. Talán szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a közép-európai olimpiák dobogós helyeit illetően jelenleg az én csoportom a címvédő. Szinte minden magyarországi technikai robotversenyen ott vagyunk, nagy öröm számomra, hogy ahol ebben az évben elindultunk, azokat a gyerekeim rendre meg is nyerték – mesélte büszkén Abán Csaba.

Az idei viadal június 29-én kezdődött és július 4-én ért véget, a gyerekek négy napon át reggeltől estig versenyeztek. A járműszerű robotjaikat maguk építették, és maguk is programozták. A szerkezetnek egy előre nem ismert, útakadályokkal teleszórt, lejtőkkel és emelkedőkkel tarkított pályán kellett mozogniuk, a megtalált áldozatokat (kis labdákat), egy akkor kisorsolt helyre kellett szállítaniuk. A legnagyobb kihívást egy ilyen megmérettetésen az jelenti, hogy a szabályrendszer évről évre változik, a SuperTeam feladatát pedig mindig csak az utolsó napon, a helyszínen közlik a versenyzőkkel.

Nem csak Ázsiáról szól…

Abán tanár úr egyébként realista ember, s nemigen töri a fejét a robotika veszélyeivel riogató utópiákon. Sőt! Azt tartja, hogy a felnövő generációknak egyre közelebb kell kerülniük ehhez a tudományhoz.

– Fontos, hogy a magyar gyerekek ne csak szemlélői, hanem aktív résztvevői legyenek mindennek. Egyelőre nincs miért izgulni, a magyar diákok okosak és ­tehetségesek, meg fogják mutatni, hogy a robotika nem csak Ázsiáról, vagyis Kínáról és Japánról szól. Ennek a tudományágnak a fejlődése megállíthatatlan, s aki fél, annak csak azt tudom mondani, gondoljon a robotika alaptörvényeire. Ha azokat betartjuk – legfontosabb tételként az emberi élet védelmére ügyelve –, akkor nincs miért aggódnunk – fogalmazta meg üzenetét a szakember.

- Matyasovszki József -

Gépek a világbajnok labdarúgók ellen

A 15 éves Andrási Benedek – aki az idén igazol át a Jókai Mór Általános Iskolából a Krúdy Gyula Gimnáziumba – szintén versenyezhetett Lipcsében a világversenyen. A focit és a matematikát egyformán szerető ifjú a Nyíregyházi Egyetem Simon Béláné vezette robotika szakkörében kóstolt bele a viadalok ízébe.

Ő és társa most a robotfoci kategóriájában indult, Primary versenyzőként két szerkezetet építettek a LEGO Mycroft-készletéből. Egy kapust és egy támadót, és az utóbbit nem csak a labdát érzékelő infraszenzorral, de iránytű szenzorral is felszerelték.

– Új csapattársat kaptam, akivel már országos bajnokságot is nyertünk, s nem csak annak örültünk, hogy részt vehettünk a világversenyen, de annak is, hogy beleshettünk a felnőttek versenyébe. Ez azért is izgalmas, mert a RoboCup hosszú távú missziója, hogy 2050-re egy olyan robotgárdát állítanak pályára, amellyel az akkori világbajnok futballcsapatot meg tudják verni. A robotjaik már ma is rendkívül ügyesek: jól rúgják, követik a labdát, s utána is vetődnek, ha kell – mesélte a 21. század leendő legnagyobb iparágáról a később mérnöki pályára – annak is egy speciális ágára – készülő fiatalember.