Megyénk ihlette novellák, regények

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A mai irodalmi barangolásunk során kastélyok felé vezet az utunk. Természetesen nem hagyhatjuk ki Napkort, ahol közel húsz évig élt Jósika Miklós, a nagy magyar regényíró.

Sajnos, manapság egyre kevésbé ismert a neve és munkássága. Erdélyi főnemesi családból származott, 1794-ben született, Kolozsváron tanult, majd katonai szolgálatot teljesített. Bécsben ismerkedett meg leendő feleségével, Kállay Erzsébettel. Így került a Kállay család birtokára, Napkorra, ahol mintegy húsz évig élt. Első írói sikerét az Abafi című történelmi regényével szerezte 1836-ban, ezt követően több műve is megjelent. Mint Katona Béla írta: „Munkásságának rendkívül fontos szerepe volt a magyar regény fejlődésének történetében”. Érdekes lehet manapság számunkra a Brüsszeli tárcalevelek és más írások című munkájának olvasgatása.

De térjünk vissza Napkorra, ahol a régi, szépen rendbe- hozott kastélyban található a róla elnevezett általános iskola, ami előtt az író szobra látható. Az intézményben szépen ápolják az emlékét: rendszeresen Jósika-napokon emlékeznek meg róla. Többször jártak már Tordán, az író szülőhelyén, ahol „elméleti líceumot” is neveztek el róla.

Sikertelen közvetítés

Sok irodalmi emlékre bukkanhatunk e tájon. A némi kitérővel fellelhető Laskod két jelentős magyar író nevével is összekapcsolódott. Tompa Mihálynak – akinek az apja foltozóvarga volt és ötéves korától nagyszülei nevelték – tanulmányi költségei előteremtéséről magának kellett gondoskodnia. Bizony, gim­nazista korában szolgadiák is volt, 1841-ben pedig Jármy Lajos földbirtokos fiának lett a tanítója.

Itt ismerkedett meg Jármyék rokonával, Böszörményi Katalinnal, szerelmi lírájának első múzsájával. A környéken járva egyszer ­Móricz Zsigmond is betért Laskodon a Jármy család kúriájába. Kiderült, hogy a ház asszonya régi barátnője volt Magos Olgának, az író debreceni szerelmének. Az író Jármynét némi közvetítésre is felkérte, de sikertelenül… Móricz egyébként egy Laskodon hallott történetet felhasznált a Forró mezők című regényében. Felkerestük a laskodi Platánfa általános iskolát, ahol kiderült: igyekeznek ápolni Tompa emlékét, ennek érdekében épp mostanában vették fel a kapcsolatot a sárospataki Tompa társasággal.

Takarékos, kálvinista, hazafi

Haladjunk tovább Baktalórántháza irányába a gyönyörű erdőn keresztül, ahol a lombos fák áthajolnak az út felett! A Nyírség egyik legnagyobb összefüggő erdejében – amely többhektáros természetvédelmi terület – hosszan élvezhetjük a jó levegőt.

Sok tulajdonos váltotta egymást, a 19. században a Dégenfeld család birtokába került a terület. A kastélyt 1840–50 körül gróf Dégenfeld Imre építtette klasszicista stílusban. Szépen írt róla Mikszáth Kálmán: „Gróf Degenfeld Imrét azzal a három jelzővel szerették lefotografozni ismerősei: roppant takarékos, rettentő kálvinista és nagyon nagy hazafi. (…) azt választotta feladatának, hogy gyermekeit jó magyar érzésben nevelje, nagy kiterjedésű családjának ne csak a legöregebb tagja, hanem valóságos feje és példaképe legyen. S ez sikerült is neki”.

Tudvalévő, hogy a hajdani kastélyban úgy száz évvel később tüdőszanatórium működött. Néhány éve erre járva keseregtünk, hogy mennyire lepusztult a kastély. Nos, kellemes meglepetés, hogy csodálatosan helyrehozták az épületet, amelyet jó egy esztendeje meg is nyitottak a látogatók előtt. Megtekintése igazi családi élmény. Kissné Szűcs Mariann kedvesen kalauzol a megszépült kastélyban – ámulunk és bámulunk… Interaktív játékok repítenek térben és időben, a gondosan ápolt park pedig csodálatos így nyár elején…

- Bodnár István -