„Isten háta mögé” vezetett a kisvasút

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Mindössze tizennégy esztendeig szolgálta a szatmáriakat a rövid vonal.

Hat­van éve, 1957 júniusában nagyszabású ünnepség színhelye volt Jánkmajtis. A tízezres ünneplő közönség lapunk korabeli beszámolója szerint különvonattal, autóbuszokon, lófogatokkal és kerékpáron özönlött a községbe, hogy tanúja legyenek az új vasútvonal átadásának.

Korábban mindössze néhány rossz állapotú makadámút és a szükségesnél jóval kevesebb autóbusz állt rendelkezésre a térségben, ezért 1955-ben a minisztertanács jóváhagyta a jánkmajtisi MÁV-állomástól induló gazdasági vasút tervét.

Nagy tervek

Az első ütemben a Jánkmajtis–Csaholc–Vámos­oroszi–Fülesd–Kölcse–Szatmárcseke szakasz megépítése szerepelt a tervekben, a másodikban Fehérgyarmat, Nagyar, Szatmárcseke, Tiszakóród, Tiszacsécse, Milota és Tiszabecs kapott volna vasúti kapcsolatot, hosszabb távon a Fehérgyarmat–Nábrád–Kérsemjén–Panyola–Olcsvaapáti, a Fehérgyarmat–Nagyar–Kisar–Tivadar–Tarpa–Barabás–Vásárosnamény, továbbá a Tiszabecs–Kishódos–Ro­zsály–Zajta vonal tette volna teljessé a hálózatot.

„A lábatlani cementgyár sokszor késik, és nem megfelelő mennyiségben látja el a vasútépítőket a nélkülözhetetlen vasbeton aljakkal. Pedig több mint 250 ember igyekezete és szaktudása párosul, hogy a minden vasúti forgalomból kieső, isten háta mögötti terület bekapcsolódjon a megye és az ország vérkeringésébe” – tudósított a Kelet-Magyarország a munkálatokról, amelyek eredményeképpen június másodikán átadták az első, nyolc és fél kilométeres, Kisnaményon át Csaholcig vezető szakaszt.

Gyarapodás, felszámolás

Az ünnepélyes eseményre ellátogatott dr. Csanádi György, a posta- és közlekedésügyi miniszter első helyettese, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, s a híradósok filmen is megörökítették, ahogy a díszkapun áthaladva a kisvonat elszakította a nemzeti színű szalagot.

Még 1957-ben tíz kilométerrel gyarapodott a vonal, amely ekkor Vámosorosziig és a Csaholci Állami Gazdaság központi majorjáig ért, a Fülesden át Kölcséig tartó szakasz viszont csak 1959-re készült el. Az építkezésre szánt összeg elfogyott, ezért a tervekből semmi sem lett, de Jánkmajtis és Kölcse között sem sokáig járt a vonat: 1971 végén – gazdasági okokra hivatkozva – megszüntették a közlekedést.

Még ma is találkozhatunk a rövid életű vonal nyomaival, ezeken kívül a fehérgyarmati MÁV-állomáson a kisvasút mozdonya, Jánkmajtison emléktábla, Kölcsén emlékhely tanúskodik arról, hogy ötven–hatvan éve mennyit jelentett a térség lakóinak a gazdasági vasút.

KM

Videó: Rekviem a nyíregyházi kisvasútért - Barangolás az elhagyatott síneken Balsánál

A Nyírvidéki Kisvasút egy 760 mm nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított kisvasúti hálózat, melynek két vonala mintegy húsz települést és tanyát kötött össze Nyíregyházával. Utolsó üzemeltetője MÁV-Start zrt. volt. Kisvasúti napja: szeptember második szombatja - írja a videó feltöltője.