A helytörténet kutatóinak kincses szigete

Nyíregyháza - Egy helyi érték, amely felöleli megyénk nyomtatott formában elérhető tudásvagyonát.

A megszokott 16-ánál korábban jött el a legutóbbi Értékes este, amelyen a Nyíregyházi Települési Értéktárba nemrég bekerült nemzeti értéküket, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár helyismereti gyűjteményét László Gézáné dr. mutatta be a hőségriadó ellenére is nagy számú közönségnek.

– Az egész intézmény nevében mondhatom: büszkék vagyunk arra, hogy László Gézáné Ágota javaslatát követően a gyűjtemény helyet kapott a megyeszékhely értékei között – mondta köszöntőjében Tomasovszki Anita könyvtárigazgató, s emlékeztetett az időpontválasztás okára is: augusztus 14–20. között zárva tartanak.

A teljesség igényével

– A helyismereti részlegen gyűjtjük és archiváljuk megyénk, illetve a történelmi Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung vármegyék településeire vonatkozó irodalmat, valamint azon szép- és szak­írókkal, közmegbecsülésnek örvendő személyekkel kapcsolatos dokumentumokat, akik itt születtek, éltek vagy dolgoztak – foglalta össze előadása bevezetőjében László Gézáné.

– Feladatunk nem merül ki a gyűjtésben és a megőrzésben, legalább ilyen fontos, hogy közkinccsé tegyük, minél szélesebb körben megismertessük az anyagot. Ebben segít, hogy bekerült az értéktárba a helyismereti gyűjtemény, amelyben újabb és újabb helyi értékekre bukkanhatunk – adott útmutatást a további bővítéshez a főkönyvtáros, aki azt is leszögezte: a szekció országosan egyedülálló, akárcsak hazánk megyei könyvárainak hasonló részlegei.

– A teljesség igényével gyűjtünk. A részleg abból a szempontból is különleges, hogy a dokumentumok nem avulnak el, az adott kor lenyomatai, így selejtezni sem lehet őket. Könyvből 11 ezer 500-at őrzünk, ezek 25 százaléka szépirodalom – jellemezte a „birodalmát” számokkal is a szakember –, emellett 53 ezer 800 úgynevezett aprónyomtatvány, érmék, elektronikus dokumentumok és folyóiratok is megtalálhatók náluk.

Kodály-kézjegy

– Művelődés- és oktatástörténeti szempontból felbecsülhetetlen értékű az iskolai értesítők gyűjteménye, ezek sorában a legelső az evangélikus gimnázium – mai nevén Kossuth – 1864/65-ös tanévi kiadványa. Ugyancsak fontos részei a gyűjteménynek a megyei monográfiák és a néprajzi kiadványok.

– Az aprónyomtatványok között olyan érdekességek lapulnak, mint az 1920-as évek végének zenei rendezvényeire szóló meghívók. Az egyik például arra a Kodály-hangversenyre szól, amelyre a Korona Szálló falán tábla is emlékeztet; ezen a meghívón a zeneszerző kézjegye is látható.

– Őrzünk naptárakat, térképeket, plakátokat, brosúrákat és gyászjelentéseket is. Fontos kordokumentumok a képeslapok, amelyeken követhető az utcák, terek arculatának változása. Nyíregyházáról – Sóstóval együtt – 475 darabot őrzünk, ezek interneten, a JaDox adatbázisban is elérhetőek.

A megye sajtója

– Az 1945 előtt kiadott helyi lapok elsősorban mikrofilmen olvashatók, a szabolcsi hírlapok mellett Bereg és Szatmár vármegye néhány lapja is kutatható ebben a formában. Dokumentumvédelem és széles körű elérhetőség szempontjából is a digitalizálásé a jövő, ebben a formában elérhetők a Nyír című lap 1867 és 1872 közötti számai, valamint a Nyírvidék 1880 és 1944 közötti kiadásai.

– Az 1960-as évektől a könyvtár a sajtófigyelő szolgálat segítségével gyűjtötte a megyére vonatkozó cikk-­kivágatokat, amelyek olyan lapokban jelentek meg, amelyekre nem fizettek elő – ragadott ki példákat a teljesség igénye nélkül a helyismereti részleg kincsei közül László Gézáné, aki hamarosan nyugalomba vonul, s előadása végén nem feledkezett meg elődei munkájának méltatásáról sem.

Kéziratok és első kiadások kollekciója

– Móricz Zsigmond kéziratai a legféltettebb kincseink közé tartoznak, ezeket az író lánya, Móricz Virág és Horváth Gabriella korábbi könyvtár­igazgató jó kapcsolatának köszönhetjük. Őrzünk Móricz naplójából származó oldalakat, amelyeken az író az ötvenedik születésnapjára rendezett tiszacsécsei ünnepségre tekint vissza, egy másik, tizenegy oldalas dokumentumban pedig Ady Endrére emlékezik nem sokkal annak halála után – említett néhány példát előadásában László Gézáné.

– Móricztól 150, míg Krúdy Gyula több mint 400 művéből 200 első kiadásunk van, utóbbiakat a lánya, Krúdy Zsuzsanna ajánlotta fel a gyűjteménynek. Dr. Margócsy József irodalomtörténész hagyatékéban a Váci Mihály-, Ratkó József- és Sipkay Barna-­kéziratok mellett több mint ezer kötet, közöttük számos dedikált mű található.

KM-HP