Itt otthon lehetsz

Bevallom, nekem augusztus az egyik kedvenc hónapom. A tavasz, a kikelet után ez az időszak van tele a legtöbb élettel. Az égen végigbandukoló Nap fényének ölelése, a hullócsillagok igazán bizsergetők. Dankó Mihály írása.

A múltunk egyik legszentebb eseménye is ehhez a hónaphoz köthető, augusztus 20.: Szent István király napja. Mert legyünk büszkék őseinkre, akik ezer buktatón keresztül – sokszor vérüket áldozva – megőrizték magyarságukat. Ha kimondja az ember ezt a szót: magyar, a lelke beleborzong, s ha felhangzik a Himnusz, összeszorul a torok. Mert kell valahova tartozni, kell tudni, hogy „itt” otthon vagy. István szellemisége irányt is mutat. Építeni és nem rombolni! Mostanság oly sok az ígéret, oly sok a melldöngetés, a tett pedig egyre kevesebb. Önzésünk könnyen elnyomja a hazafiasságunkat. Tágul a világ, könnyen lemondunk mindenről, ha érdekünk úgy kívánja. Eh! Ünnep van, félre a kesergéssel. Nyíljon meg szívünk, hajtsunk fejet, emlékezzünk: Istvánra, s mindazokra, kik képesek voltak az ország fennmaradásáért áldozatot is hozni, s azokra, akik tették a dolgukat, tartották a pajzsot, húzták az igát, hogy Magyarország egy évezred után is létezzen.

Augusztus 20-án ünnepeljük a reményt, a jövőt is. Az új búzából készült első kenyeret most áldjuk, s szegjük meg, hogy részesei legyünk a csodának. Ha manapság nem is érezzük úgy, mint atyáink, akik kétkezi munkával teremtették elő a mindennapit – s náluk még a morzsának is becsülete volt –, azért tudjuk, a kenyér most is egyfajta jelkép, mely az életet jelenti.

Ünnepeljünk tehát, míg van miért! Erősítsük egymást, a szívünket, mert Emberek vagyunk, s Magyarok!

- Dankó Mihály -