"A digitális pedagógia nem azt jelenti, hogy mindenki kap egy laptopot, és ugyanazt csinálja"

Nyíregyháza - A oktatás jövőjéről tartottak konferenciát a megyeszékhelyen.

A szokástól eltérve a mobileszközök használatára kérték a közönséget szombaton a Váci Mihály Kulturális Központ hangversenytermében, Hatvan, Szeged és Miskolc után ugyanis itt rendezték meg az Innovatív Pedagógus Konferenciát.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum rendezvényének célja az volt, hogy ötleteket, jó gyakorlatokat mutassanak be az információs és kommunikációs technológiákkal támogatott oktatás témaköréből.

Átfogó stratégia készül

– Térségünkben húsz hiányszakmát tartanak számon, s ez lassan a fejlődés gátjává válik. A kormány már megtette a megfelelő lépéseket, amelyek eredményeképpen itthon tartjuk a tehetséges fiatalokat – fogalmazott köszöntőjében dr. Ulrich Attila. – Az innováció alapvető fontosságú az oktatásban, amely ha nem megfelelő, a diákok egész életükre hátrányba kerülnek – fűzte hozzá a megyeszékhely ifjúságügyért is felelős alpolgármestere.

A konferencia nyitóelőadását Pölöskei Gáborné tartotta. – Részesei vagyunk a harmadik ipari forradalomnak. A kommunikációs technológiák robbanásszerű elterjedése az élet minden területén új kihívások elé állít minket, ugyanakkor a lehetőségeinket is kiterjeszti. A változások, amelyeket átélünk, a gőzgépéhez hasonló jelentőségűek – szögezte le a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, hozzátéve: a digi­talizáció akkora hatással van a gazdaságra és a társadalomra, hogy az oktatásnak, képzésnek feltétlenül követnie kell.

– Várható az új termékek forradalma, a klasszikus ipar és az informatika összeolvadása, a gyártás új alapokra helyezése a robotika révén. Minderre fel kell készíteni a mai gyerekeket, épp ezért van szükség az innovatív pedagógusokra.

– Egyes előrejelzések szerint az ipari vállalatok 85 százaléka fogja digitalizálni a kulcsfolyamatait, vagyis a munkaerőpiac mélyreható változások előtt áll. A gazdaság gyors, intenzív képzéseket vár – ennek egy hagyományos iskola, ahol évekig ülnek a padban, nem tud megfelelni. Az alapokat, kompetenciákat kell tehát átadniuk, amit gyors „ráképzésekkel” lehet kiegészíteni.

– A digitalizációs folyamat eredményeképpen lesznek olyan munkák, amelyek eltűnnek, átalakulnak, de újak is megjelennek majd. Az Európai Bizottság szerint az automatizáció a kontinens lakosságának 40–60 százalékát érinti majd, elsősorban a középfokú végzettségűeket. Hazánkban a 15 év felettiek között több mint hárommillióan vannak, akik nem rendelkeznek digitális alapkompetenciákkal, ez pedig a versenyképesség gyengülésével fenyeget. A kormány egy átfogó stratégián dolgozik, hogy lépéselőnybe kerüljünk; ez a cél, amihez a mai konferencia is hozzájárul – mondta végezetül Pölöskei Gáborné.

Információs forradalom

A miért után a hogyan került szóba, a válaszokat pedig Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ szakmai vezetője igyekezett megadni.

– Amikor a palatábláról tankönyvre váltottak, sokkal szélesebb információs bázishoz jutottak a tanulók. Annyi adat, amennyi ma a rendelkezésükre áll, több teherautónyi könyvbe se férne be – érzékeltette a legutóbbi információs forradalom nagyságrendjét a szakember.

– A digitális pedagógia nem azt jelenti, hogy mindenki kap egy laptopot, és ugyanazt csinálja. A szerepek felosztásával megsokszorozhatjuk az erőforrásokat. A diákoknak beszélgetniük, kutatniuk kell, hogy az elvárásokat együtt teljesíthessék, ez pedig a munka világát idézi. A pedagógus ebben a felállásban célokat határoz meg és segít abban, hogy a tanulók együttműködve megoldást találjanak. Nem példátlan, hogy egy hagyományos, 45 perces tanórán az unalom jeleit mutatják a diákok, ám ha érdekli őket a feladat, akár órákig sem igénylik a szünetet – említette a módszer néhány előnyét.

Készül az új alaptanterv

– Két–három éven belül elkészül az új nemzeti alaptanterv, amelynek összeállításakor már számolnak a digitális pedagógiai környezet bevezetésével, a gyakorlati megvalósításig hátralévő időben azonban még két generációnyi diák vesz részt a szakképzésben. Az innovatív pedagógusok aránya öt–tíz százalék hazánkban – érzékeltette Horváth Ádám, hogy a vesztegetnivaló idő kevés, a feladat pedig tengernyi.

Nem csupán előadások

A IV. Innovatív Pedagógus Konferencia programja nem merült ki az előadásokban: délután a műhelymunka következett. A pedagógusok olyan izgalmas témák közül választhattak érdeklődésüknek megfelelően, mint például a 3D tervezés és nyomtatás vagy a mobileszközök használatának lehetőségei a középiskolai tanórákon.

KM-HP