Urak voltak a laktanyában

Nyíregyháza - A harci helyzet miatt véletlenül egy napra magukra maradtak az újoncok.

Éppen ötven év telt el a prágai tavasz óta. Mint közismert, Csehszlovákiában 1968 januárjától augusztusig megpróbálták a gazdaságot, a kommunista pártot és az államot demokratizálni, vagyis egy „emberarcú szocializmust” kialakítani.

Mindez a szocialista tábor felbomlásához, a varsói szerződés összeomlásához vezethetett volna, ezért augusztus 21-én szovjet csapatok léptek Csehszlovákia területére lengyel, magyar és bolgár csapatok kíséretében.

Nem tudták, mi lehet az oka

Bár a Nyíregyházán élő Nagy István nem volt ott a magyar-csehszlovák határt átlépő katonák között, azonban „kopasz” sorkatonaként éppen akkor szolgált Zalaegerszegen.

– Napkorról vonultam be sorkatonai szolgálatra 1968. június 28-án. Nyíregyházán a kiegészítő parancsnokságon volt a gyülekező, s már ott megmondták nekünk: „Elvtársak, Zalaegerszegre mennek szolgálatra.” Éppen egy hónapos katonák voltunk, amikor arra figyeltünk fel július végén az egyik nap, hogy a tisztek hazamentek 16 órakor, de egy fél óra múlva már valamennyien vissza is jöttek. Elrendelték a málházást, hordtunk le mindent az autókhoz – kezdte az élmények felidézését Nagy István.

– Nem tudtuk, hogy mi az oka ennek a nagy harci készülődésnek. Még másnap sem tudtuk, amikor hajnali 4 órakor riadót rendeltek el. Ki kellett pakolnunk az összes felesleges ruhánkat, amiket aztán a bevonuló tartalékos katonák vettek fel. Kocsira szálltak, s öt órakor elhagyták a laktanyát. Egyszer csak azt vettük észre, hogy már az összes hivatásos tiszt elhagyta a laktanyát, csak mi maradtunk ott kopaszok. Másnap reggelig élveztük ezt a szabadságot, még a konyhán is kiszolgáltuk magunkat, annyit ettünk, amennyit akartunk, szóval urak voltunk.

Halálos baleset az Ipolynál

– Egy nap múlva azonban vége lett a jó világunknak, mert megérkeztek a tartalékos tisztek. A 24 órája őrségben lévő társakat le kellett volna váltani, csakhogy nekünk még nem volt ünnepélyes katonai eskütételünk, így ezt nem tehettük meg. Gyorsan eldaráltatták velünk a katonai eskü szövegét, s már vittek is bennünket őrségfelkészítésre. Akkor tudtuk meg, hogy háborús helyzet van. Az ügyeletes tiszt felkészítése annyiból állt, hogy az ellenség. habpapucsban jön, s elvágja a torkunkat, hogy fegyvert szerezhessen – folytatta Nagy István. – Mint utólag megtudtuk, a Zalaegerszegről elvitt katonák az ipolytarnóci erdőben állomásoztak július 29-étől augusztus 20-áig, s várták a parancsot. Azt is csak a visszatérőktől tudtuk meg, amikor megkapták a parancsot, a vízi átkelés közben történt egy halálos baleset. Az egyik harckocsi botkormánya elromlott, a jármű irányíthatatlanná vált. A tartalékos alhadnagy megijedt, kiugrott a harckocsiból, szerencsétlenségére a harckocsi ráborult, és a katona szörnyethalt – tette hozzá Nagy István.(Minden bizonnyal többen is szolgáltak 1968-ban megyénkből Zalaegerszegen vagy Rétságon. Ha vannak az 1968-as csehszlovákiai bevonulással kapcsolatban olyan emlékeik, amelyeket meg szeretnének osztani olvasóinkkal, kérjük, történetüket küldjék el a [email protected] elektronikus címre.)

MML