2019.03.30. 10:35

Óraátállítás: minek ez a cirkusz?

Nyíregyháza - Vasárnap már a nyári időszámítás szerint ébredünk, hétfőn pedig sokan érezzük majd magunkat fáradtnak, bágyadtnak az óraátállítás miatt. De vajon jót tesz-e szervezetünknek, hogy évente kétszer megváltoztatjuk a felkelés és elalvás időpontját? Nemrég az óraátállítás eltörléséről döntött az Európai Parlament. Összeállításunkban nem csupán a rendelkezés részleteiről számolunk be, olvasóink, valamint egy háziorvos, egy csillagász és egy nyugdíjas is elmondja véleményét az óraátállításról.

Minden évben március utolsó vasárnapjának hajnalán óráinkat kettő óráról három órára, október utolsó vasárnapján pedig hajnali három óráról kettő órára kell állítani. Miért kell az idő „természetes múlásába” beleavatkozni? – teszi fel a kérdést sok emberrel egyetemben, a Magyar Csillagászati Egyesület.

Indokolatlan fenntartani

– Az órák előreállítása azért jó, mert napirendünk megváltoztatása nélkül biztosítja azt, hogy a világossággal jobban egybeessen ébrenlétünk időszaka. Ekkor kevesebb energiát kell világításra használni, bizonyos mennyiségű mesterséges világítást természetes napenergiával tudunk helyettesíteni, a nyári időszámítás tulajdonképpen egy „környezetbarát technológia” – hivatkozik Szabadi Péter tanulmányára Tátrai Béla nyíregyházi csillagász, majd megjegyzi: az érvelés, miszerint Magyarországon a nyári időszámítás alkalmazásával egy kisebb méretű város egész évi áramfogyasztásának megfelelő villamosenergiát takaríthatunk meg, kissé idejétmúltnak tűnik, hiszen hazánkban már nincsenek „energiazabáló” gyárak, a termelőüzemek helyébe összeszerelő létesítmények léptek, a lakosság pedig jóval tudatosabban, takarékosabban bánik az áramfelhasználással, mint korábban.

Magyarországon 1916-ban állították át először az órákat. Legutóbb 1980-ban vezettük be, azóta is folyamatos az évenkénti kétszeri óraátállítás. Két év múlva azonban mindez már csak múlt idő lesz, hiszen a közelmúltban a tavaszi és őszi felosztás eltörléséről döntött az Európai Parlament.

Az EP állásfoglalása értelmében azok az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg.

Ha a bizottság úgy látja, hogy az egyes tagállamok tervei jelentős és folyamatos fennakadást okoznak az egységes piac működésében, akkor az irányelv alkalmazásának legfeljebb egyéves halasztását javasolhatja – fogalmaz az elfogadott szöveg.

Nem lehet becsapni

Lapunk hűséges előfizetője, a nyíregyházi Hrubóczki József azt mondja, a szervezetünket nem lehet becsapni, s bármennyit is mutasson az óramutató, ő teszi a dolgát, miként egész életében. – Emlékszem, gyermekkoromban még sötét volt, amikor iskolába indultunk, hazafelé pedig zseblámpával világítottunk a késői órákban. Korán kelő típus vagyok, szeretek hamar munkához látni, este pedig időben lepihenni, én tehát örülök az óraátállítás eltörlésének, és a tavaszi időszámítás megtartását javaslom – mesélte nyugdíjas olvasónk.

Eleinte nehezen indul majd a reggel

– Van, akinek elég 7 nap, de van, aki csak 14 nap múlva tudja átállítani a biológiai óráját – derül ki dr. Kázár Ágnes háziorvos társlapunknak adott nyilatkozatából. – Az emberek napi életritmusa a bioritmus, ami az életfolyamatok ciklikus működését jelenti, ezek a testhőmérséklet, a szénhidrátháztartás, a légzés, a keringés, az alvás és ébrenlét. Az óraátállítás megváltoztatja a cirkadián (napi biológiai óra) ritmust.

– Amikor a nyári időszámításra térünk át, és egy órával rövidebbet alszunk, az mindenki számára megterhelést jelent. A csecsemőkre, kisgyerekekre, az idősekre és a krónikus betegségben szenvedőkre ilyenkor jobban oda kell figyelnünk. Régóta foglalkoztatja az embereket az időátállítás, és ma már többen kampányolnak ellene, mert jellemző ezen időszak alatt az agyi és szívinfarktusok számának növekedése, depressziós epizódok kialakulása és a közlekedési balesetek számának növekedése – sorolta a háziorvos.

ÉKN