Amikor felhőszakadás zúdul Nyíregyházára: miért nem nyelték el mindenhol a vizet a csatornák?

Nem úsztuk meg szárazon mindegyik napot július végén. Ráadásul akkora zuhé esett többször is, hogy az nemcsak az emberi tűrőképesség határait feszegette, hanem a csapadékcsatornát és a záportározók kapacitását is próbára tette.

– Az önkormányzat tulajdonában nagyjából 250 kilométernyi zárt csapadékcsatorna, több mint 5000 tisztítóakna, 6500 víznyelő, 24 átemelő, 2 záportározó és közel 400 szikkasztókút van. E jelentős számú műtárgy üzemeltetését a NYÍRVV Nonprofit Kft. végzi, beleértve a folyamatos tisztítást, iszaptalanítást, karbantartást, esetleges javítást, helyreállítást – mondta Dicső Péter, a városüzemeltető cég út- és közterület-kezelési csoportvezetője.

– A fő elvezetőhálózatok a ’70-es és a ’80-as években épültek, eleve kisebb infrastruktúrára. Péntektől vasárnapig több hétnek megfelelő csapadék zúdult le, ezt a hatalmas mennyiséget egyszerre lehetetlen levezetni. Sokan mondják, hogy építsünk nagyobb csöveket. Egyrészt egyszerűen nincsen hely rá, másrészt horribilis összegbe kerülne, harmadrészt az ilyen jelentős felhőszakadásokat az sem tudná azonnal megoldani.

A lakosságnak is van (lehetne) teendője az ügyben: a zárt rendszerek mellett ugyanis vannak nyílt elvezetők, árkok is városszerte.

Tisztítani kell az árkokat

– Érvényben van az a helyi rendelet, mely szerint azok a tulajdonosok, akik előtt nyílt árok van, kötelesek azt tisztán tartani. Sokszor azzal találkozunk, hogy ennek éppen az ellenkezője történik: betemetik az árkokat. Onnan tudjuk, hogy reklamálnak, hogy befolyik hozzájuk a víz, mégpedig az általuk eltüntetett vízelvezetőn. Ez is gátló tényező – jelezte Dicső Péter.

– A mélyen fekvő területeken az összegyűlt nagy mennyiségű csapadékvizet más megoldás híján az ott élők a szennyvízcsatorna tisztító nyílásait felemelve egyszerűen belevezetik a csatornába, ami egy másik, mélyebben fekvő területen kiáramlik, de már szennyvízzel keveredve – közölte Mészáros József, a Nyírségvíz Zrt. csatornázási ágazatának műszaki vezetője. – A szennyvízelvezető rendszer Nyíregyházán úgynevezett elválasztott rendszerű, tehát csak a csapadék nélküli szennyvíz elvezetésére van kialakítva, a beáramló csapadékvizet a csatornák és az átemelő­szivattyúk nem képesek elszállítani. A károk megelőzhetők, ha a térszint alatti helyiségek szennyvizeit saját zárt szennyvízátemelővel juttatják a tulajdonosok a csatornába.

Bartha Miklós vízépítő mérnök, tervező emlékeztetett a 2010–2011-es év fordulójának nagy belvizes időszakára, és arra, hogy a gyors és sikeres beavatkozások után tervet dolgoztak ki dr. Kovács Ferenc polgármester kérésére egész Nyíregyháza területére.

– A leeső vízmennyiség évente körülbelül 600 mm Nyíregyházán, az országos átlagnak megfelelő. Rövid idő alatt nagy mennyiség esik le, ez a csapadékvíz-elvezetés fő problémája. Egy hónapig semmi, majd egy hét vagy rövidebb idő alatt szinte 2 hónapnak megfelelő mennyiség hull le.

Van még teendő

Bartha Miklós a városi stratégia kidolgozójaként hozzátette: hat éve indult el nagyobb lépésekkel a csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztése. – A városvezetéssel közösen állítottuk fel a sorrendet. Ennek keretében történt például a Bujtos mellett haladó, úgynevezett „városi 1-számú vízgyűjtő” rekonstrukciója, akkor készült a záportározó. A Belső körútról jövő hálózat is oda megy be, tehát szinte az egész belváros vize, majd az Igricébe, aztán tovább a VIII-as főfolyásba, így jut el a Lónyai-főcsatornába.

Nyíregyházán még mindig van jó pár kilométernyi régi, falazott, a századelőn készült csatorna, – ilyen például a Szabadság tér környéki rész –, melynek a rendbetétele további feladat.

Fejlesztések

A tervezett önkormányzati fejlesztések a nagyobb áteresztőképességért: a „Nyíregyháza Megyei Jogú Város belterületi csapadékvíz rendszerének fejlesztése” elnevezésű projekt több mint 300 millió forintos összköltségvetéséből elkészült

– a város fő befogadójának, a Városi I. csatornának a mederbővítése az Igrice befogadótól az Ibolya utcáig

– a Városi I. csatorna mederbővítésének szakaszán a Bujtosi Parkban található gyalogosáteresz és teherbejáró áteresz kapacitásbővítésére egy gyalogosfahíd, illetve egy keretelemes áteresz építése

– a Városi I. csatorna visszaduzzasztásának csökkentéséért a befogadó Igrice-csatornán a Család utcai áteresz átépítése

– a Városi I. csatorna Család utca alatti szakaszán található STOP-SHOP melletti áteresz átépítése

– az Igrice csatornán a sóstói városrészben található áteresz, a Berenát utcai áteresz átépítése.

A TOP-os projekt keretében megvalósult:

– 2016-ban a Malomkert (II. ütem), Szántó Kovács János utcai parkoló területén föld alatti záportározók létesítése és a Tüzér utca csapadékhálózatának rekonstrukciója

– 2017-ben az Alma, Vércse, Lujza, valamint a Tünde utca csapadékhálózatának rekonstrukciója

– a projekt keretein belül a megtakarításból 2018-ban elkészülhetett a Virágfürt utca csapadékvíz-elvezetése

Neuralgikus pontok

Dicső Péter, a városüzemeltető cég út- és közterület-kezelési csoportvezetője hozzátette:

– Az egyszerre érkező, jelentős mennyiségű csapadékot csak késleltetve tudja elnyelni a rendszer. Ha a mostani esetet nézzük, hétfőre már csak nyomai voltak a felhőszakadás-sorozatnak. De tény, hogy az elmúlt évek rengeteg fejlesztése ellenére vannak neuralgikus pontok (ilyen például a Sóstói út vagy a Kossuth utca), és az is igaz, hogy néhol, ahol az eső alatt vagy után szinte „csónakázni” lehet, egy-két órán belül hűlt helye a víznek.

KM