Jelentős segítség a háziorvosoknak

Prof. dr. Kásler Miklós emberi erőforrások miniszternek hivatalba lépése utáni első intézkedése volt az egységes sürgősségi ellátórendszer kialakítása az országban. Az idén január 1-jétől bevezetett intézkedésnek köszönhetően a sürgősségi ellátás gyorsabbá és biztonságosabbá vált, ugyanis a triázs rendszer lehetővé teszi, hogy a lehető legrövidebb idő alatt rögzítsék a sürgősségi ellátás informatikai hálózatában a beteget, majd a súlyossági kategóriák alapján azonnal besorolják az aktuális állapotának megfelelően. Egységes szemlélettel működő, hatékony, gördülékeny rendszer jött létre, amely azonnal kiemeli a magas kockázatú betegeket a kevésbé sürgős ellátást igénylők közül – többek között erről is beszélt lapcsoportunknak a tárcavezető.

Milyen célkitűzése van a kormánynak a magyar emberek egészségi állapotának javítása érdekében? Mindez hogyan valósulhat meg a gyakorlatban?

Új egészségkultúra néven foglaltuk össze az egészségügyi program rendkívül szerteágazó elemeit. A program egyik célja az egészségben eltöltött életévek számának növelése. Arra törekszünk, hogy az az idő, amíg az emberek elkerülhetik a betegséget, legyen minél hosszabb és éljenek teljes életet, annak minden szépségével és örömével együtt. Persze ebben az is kódolva van, hogyha nő az egészséges életévek száma, akkor nő az átlagéletkor is.

A gyakorlati kivitelezésnek számos lehetősége van. Az alapgondolat az, hogy azokat a körülményeket, amelyek a betegségekhez vezetnek, iktassuk ki az emberek életéből. Ezek lehetnek kémiai, fizikai, biológiai károsító tényezők, az életmóddal összefüggő körülmények, mint az alkoholizmus, a stressz­helyzet, továbbá a fizikai aktivitás hiánya, a túlsúly, amelyek a keringési és daganatos betegségek táptalajai. A prevenció mellett olyan egészségügyi rendszer kialakítására törekszünk, amely a panaszok jelentkezése után nagyon gyorsan, pontosan és effektíven reagál. Ennek első lépcsőfoka az alapellátás, hiszen az emberek döntő többsége ekkor találkozik először a magyar egészségüggyel. A cél az, hogy az alapellátás jusson el a diagnózisig, s a kezelések legnagyobb részét itt végezzék el. Ennek számos feltétele van: a diplomák, szakvizsgák szabad használata, a megfelelő műszerpark és humánerőforrás. Nagyon lényegesnek gondolom továbbá azt, hogy egy-egy területen együttdolgozzanak az egészségügyi szakemberek. Akiket nem tudnak ellátni az alapellátásban, azokat lehetőleg a járóbeteg szakrendeléseken kezeljék. A diagnózis és a terápia az esetek zömében ugyanis elvégezhető ezeken a helyszíneken, ezzel pedig tehermentesíthető a magyar kórházi rendszer.

Tavaly novemberben vezette be a kormány a vastag- és végbélszűrést. Hogy látja, mennyire sikeres a program?

Ezzel teljessé vált a magyar onkológiai szűrési program. 1993-ban kezdeményeztük, egy évvel később pedig be is vezettük Magyarországon a méhnyakrákszűrést. 2002-ben a Fidesz-kormány alatt indult el az emlőrákszűrés, 2018-ban pedig – szintén az Orbán-kormány alatt – kezdtük el a vastag- és végbélszűrést. A hírekkel ellentétben a vastag- és végbélszűrés határidőre elindult, több százezer embert hívtunk be, 100 ezren el is küldték a mintájukat laborba, az anyagok feldolgozását követően pedig körülbelül 7 ezer ember jelentkezett további vizsgálatokra, közülük közel 3 ezren kolonoszkópos vizsgálaton vettek részt, amelynek segítségével kideríthető a tumor valódi jelenléte, vagy kizárható a daganat.

Szeptembertől a kötelező védőoltások közé kerül a bárányhimlő. Van-e újabb olyan védőoltás, amit ingyenessé szeretnének tenni a jövőben?

A magyar vakcinációs rendszer teljesen egyedülálló. Európai szinten hazánkban a legjobb a helyzet. Nemcsak amiatt, hogy 11 típusú vakcináció létezik jelen pillanatban, hanem azért is, mert az átoltottság mértéke is rendkívül magas: 99 százalék feletti. Ez a betegség-megelőzés egyik leglényegesebb körülménye. A közeljövőben szeretnénk ingyenessé tenni a HPV-védőoltást a fiúk számára is. A szexuális úton terjedő vírus okozta daganatos megbetegedés ugyanis a méhnyak mellett egyéb szerveket is érint, így nemcsak a nők, de a férfiak számára is veszélyt jelenthet.

Sok kritika éri az egészségügyi ellátó rendszert. Ön hogyan látja a helyzetet?

Kritika mindig fogja illetni, hiszen számos olyan dolog történhet, amit mindig szóba lehet hozni. Ennél jobban csak Amerikában támadják az egészségügyet. Úgy érzem, már az elmúlt egy év alatt is számos olyan intézkedést vezettünk be, amelynek hatását már most érzékelhetik az emberek: a sürgősségi betegellátásban például összehasonlíthatatlanul kevesebb időt kell várni. A súlyos betegeket 5 perc alatt rögzítik a kórházi rendszerben, s rendkívül szoros időintervallumon belül el is látják őket. A kormány 2010 óta folyamatosan pótolja az egészségügytől korábban elvett pénzeket. 2010-hez képest a 2020-as költségvetésben 770 milliárd forinttal többet fordítunk egészségügyre. Az egészségügyben dolgozók megbecsülése is nő. Folytatjuk a 2016-ban indított ápolói béremelési programot, 2022-re átlagosan két és félszeresét fogja keresni egy ápoló annak, mint amennyit 2016 előtt keresett.

A Magyar falu programot az 5000 lélekszám alatti települések részére hirdették meg. Hogyan segíti a kistelepülésen élő emberek életét?

Fontos, hogy a kistelepülésen élők is hasonló színvonalú ellátásban részesüljenek, mint a városokban lakók. Éppen ezért az alapellátás rendkívül komoly megerősítése történik a program segítségével. A Szolgálati lakás alprogramban például új lakóotthonok építésére 5 milliárd forint támogatást biztosít a kormány az önkormányzatok számára, további 4 milliárdot a rendelők ki- és átalakítására, felújítására. Az orvosi eszközök beszerzésére 2 milliárd forint a keret. A „Három generációval az egészségért” prevencióra ösztönző pályázati program keretében pedig további több mint 5 milliárd forintot juttattunk el a háziorvosokhoz. Az elképzelésünk az, hogy a családorvosok minden szakvizsgájukat használni tudják. Nem tartom elképzelhetetlennek azt sem, hogy ha a háziorvosnak van sebészi szakvizsgája, akkor az egynapos sebészet bizonyos műtéti típusait – aminek a feltételei adottak a területen – elvégezze.

Milyen lehetőségeket kínál a kormány annak érdekében, hogy szülés után a nők könnyebben vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra?

Elsősorban a bölcsődei programot említeném. A kormány 70 ezer bölcsődei helyet kíván kialakítani a következő években, ezt két uniós pályázattal is támogatjuk, amelyek keretösszege mintegy 95 milliárd forint. Ezt az összeget hazai forrásból további 2 milliárd forintos bölcsődefejlesztési program egészíti ki. Ezeknek köszönhetően minden édesanya visszamehet dolgozni úgy, hogy a gyermekét biztonságban, megfelelő körülmények között tudhatja. A gyed-extra is segíti az anyákat, hiszen lehetővé tette, hogy nem kell választaniuk munka és gyermeknevelés között.

Mik a legfontosabb szempontok a magyar identitástudat erősítésében?

A magyar identitás alapja, hogy az emberek ismerjék a magyarság történelmét, tradícióját, kultúráját. Ebben a kormány úgy tud segíteni, hogy megteremti a megismerés lehetőségét az oktatásban, a kultúrában, a sportban és minden egyéb területen, és ezzel egyidejűleg fejleszti a közművelődési, színházi, könyvtári és múzeumi intézményhálózatot. Mi testileg és lelkileg is egészséges nemzedéket szeretnénk nevelni, hiszen nem teljes az ember, ha az identitás csorba, így arra törekszünk, hogy például már az óvodában, majd az iskolában is lássanak a gyerekek kisfilmeket, filmsorozatokat Kinizsi Pálról, Toldi Miklósról, Hunyadi Jánosról vagy a magyar szentekről. Ezekkel a sorozatokkal a nemzeti identitásukat szeretnénk erősíteni, miközben olyan példaértékű tulajdonságokat mutatunk be, mint az emberi tisztesség, viselkedésforma, a család- és a hazaszeretet, a bátorság, a hősiesség.

Pálfi-Tóth Zoé