Az ivóvizünk értékesebb az aranynál

A szakemberek szerint a következő évtizedekben a „kék arany”, azaz az ivóvíz elérhetősége még inkább felértékelődik – többek között ezért is kell nagyon vigyáznunk a most még természetesnek számító készletekre. A víz világnapján, március 22-én óriási kampányok indultak, hogy felhívják a figyelmet a vízpazarlásra és a készletek védelmére.

Sok a fenyegető tényező

Dr. Szabó Sándor, a Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézetének oktatója, a területi vízgazdálkodási tanács tagja lapunknak elmondta, az élővizeket számos tényező fenyegeti: az egyik ilyen a mezőgazdaság, a művelt területekről a talajvízbe jutó műtrágyák, melyek az élővizek túlzott elnövényesedéséhez vezethetnek.

– A gazdálkodók is tehetnének ez ellen, ha ügyelnek a tápanyagpótlás mértékére, és csak annyi műtrágyát használnak, amennyi feltétlenül szükséges. A talaj tápanyagtartalmát lehetne mérni, de mindez sok pénzbe kerül. Az állattartó telepek is veszélyeztetik a vizeket a híg trágya kibocsátásával. Bár van egy szikkasztórendszerük, de a szennyezett lé bekerül a talajba, ami jelentős probléma a megyénkben – mutatott rá dr. Szabó Sándor, hozzátéve: a területi vízgazdálkodási tanács tagjai, többek között a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Fetivizig), a környezetvédelem és a nemzeti parkok képviselői folyamatosan azon fáradoznak, hogy megóvják a megyei vizeket.

– Óriási probléma, hogy rengeteg PET-palack kerül a folyókba és az árterekbe, és ebből hatalmas mennyiség a határon túlról, főként Romániából érkezik. A Fetivizig szakemberei egy speciális rendszer segítségével mérik a hazánkba bejutó hulladék mennyiségét, és a kiépített védművekkel ennek nagy részétől már meg tudják szabadítani a folyókat. A magán­emberek is sokat tehetnek az élővizek védelme érdekében. Egyre nagyobb gond, hogy többen engedély nélkül kutakat fúratnak, s ha ezeket nem megfelelően alakítják ki, akkor a felszínről érkező szennyeződés a talajvíz mélyebb rétegeibe is bekerülhet. Ennek megállításához intézkedésekre van szükség, hiszen egyre többen építenek ki a telkükre öntöző­rend­szereket, melyek gyakran vízpazarláshoz vezethetnek – hívta fel a figyelmet dr. Szabó Sándor, majd kiemelte: Los Angelesben már tilos az öntözés a vízhiány miatt, és bár még minket nem fenyeget ez a veszély, előbb-utóbb idáig juthatunk.

Nőtt a lakossági felhasználás

A Nyírségvíz Zrt. a szolgáltatási területén lakossági, közületi és ipari felhasználói számára biztosítja az ivóvízellátást, a szennyvízelvezetést és -tisztítást. Hosszú évek statisztikái alapján elmondható, hogy a felhasználás tendenciája stagnáló. Az elmúlt évek vízértékesítése a számok tükrében: 2019. év végén 15,35 millió, 2020. év végén pedig közel 15,4 millió köbméter vizet értékesítettek. A Covid-járvány idején ugyan az intézményi vízfogyasztás csökkent, ezzel szemben viszont nőtt a lakossági felhasználás, a szakemberek szerint a kettő egymást kiegyenlítette.

A cég mindent megtesz a tiszta ivóvíz népszerűsítéséért, vízkincsünk megóvásáért, különösen az iskolás gyermekek körében folytat jelentős kampánytevékenységet. Minden évben kiírnak pályázatot a víz világnapja alkalmából, amelyre az általános és középiskolások rajzokkal, fotókkal és irodalmi alkotásokkal nevezhetnek. Rendszeresen szemléletformáló látogatásokat is szerveznek a diákoknak a szennyvíztisztító telepen, amit az idén a vírushelyzet miatt még nem tudtak megtartani, de remélhetően ősszel már erre is sort lehet keríteni.

– Ha azt vesszük, hogy jelenleg a Földön 1,2 milliárd ember kénytelen tiszta víz nélkül élni, és a szegény országokban a betegségek 80 százaléka, a haláleseteknek pedig a 30 százaléka a szennyezett ivóvíz fogyasztásra vezethető vissza, akkor megérthetjük, milyen kivételezett helyzetben vagyunk. Elég csak kinyitnunk a csapot, és gyakorlatilag korlátlan mennyiségű friss, tiszta ivóvizet fogyaszthatunk.

Szigorú határértékek szerint

– Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy Magyarországon a csapvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer, a nap 24 órájában rendelkezésre áll, nem kell hazacipelni, jóval olcsóbb, mint palackos társai, és nem szennyezi a környezetet. A vízellátás egyik fontos eleme a szolgáltatott ivóvíz minőségének folyamatos ellenőrzése, ami egyaránt igaz a termelőkutakra, az alkalmazott vízkezelési technológiára, az elosztóhálózatra, egészen a fogyasztói csapokig. Az említett alaptevékenységek minőségbiztosítása érdekében a Nyírségvíz Zrt. Központi Laboratóriuma napi rendszerességű vizsgálatokkal biztosítja a lakosság számára az egészséges ivóvízellátást. Ezt kiegészítve a népegészségügyi hatóságok is folyamatosan ellenőrzik a vízminőséget, amelynek minden körülmények között meg kell felelnie a kormányrendeletben is meghatározott szigorú határértékeknek – nyomatékosította Tormássi Géza vízellátási műszaki vezető.