A szőke város őrzi Váci Mihály emlékét

Ismét eltelt egy nehézségekkel terhelt esztendő: 51 évvel ezelőtt, 1970. április 16-án fejezte be rövid földi pályafutását Váci Mihály.

Az 1960–70-es években költészetével, irodalmi tevékenységével az egyik legnépszerűbb, legolvasottabb és legismertebb magyar író-költő volt. Nevét kölcsönözte számos országos szavalóverseny, irodalmi rendezvény, melyekről a rádiók és újságok mellett a televízióban is rendszeresen hírt adtak, de volt idő, mikor a magyarirodalom-­érettségi tételei között szerepelt. Legtöbb kötete ez idő tájt jelent meg, versei rendszeresen szerepeltek különböző kulturális események műsorában. Meghatározó szerepet töltött be szülővárosa, Nyíregyháza kulturális életében.

Kérészélete alatt sem kerülték el a szakmai elismerések, hiszen átvehette a Kossuth-díjat, kétszer ítélték neki oda a József Attila- és egyszer a SZOT-díjat. Halála után díszpolgári címet kapott a megyeszékhelyen.

Bekerült az értéktárba

Életéről, munkásságáról, költészetéről több mint negyven tanulmány és kötet jelent meg, bizonyítva, hogy bár fájdalmasan kevés, csupán negyvenöt év jutott neki közöttünk, így is maradandót alkotott. Nyíregyházán két szobor, nyolc márványtábla, utca és kulturális intézmény őrzi nevét.

A helyi Váci Mihály Társaság Kulturális Egyesület megalakulása óta, közel két évtizede azon fáradozik, hogy emlékét ápolva tovább népszerűsítse költészetét, irodalmi munkásságát – a nevét kevéssé ismerő, ifjabb generációk körében is. Tavaly, halálának ötvenedik évfordulóján Tomasovszki Anita, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatójának segítségével és támogatásával Váci Mihály írói-költői tevékenysége bekerülhetett a helyi értéktárba – stílszerűen ez volt az ötvenedik a sorban. Hisszük és reméljük, hogy a jelenlegi vírushelyzetből kilábalva megtarthatjuk elmaradt jubileumi Váci-rendezvényeinket.

A huszonegy éves korában írt Szomorú refrain című verséből vett idézettel emlékezünk ma Váci Mihályra: „Én meghalok! – mondtam a szélnek. / Ki elmegy, arról nem soká beszélnek, / Emléke őrizetlen nyáj, mely szerteszéled.” Azon kell munkálkodnunk, hogy ezen próféciája soha ne teljesedjen be. Stick Gyula, a Váci Mihály Társaság Kulturális Egyesület alapító elnöke