Modern Noé bárkájaként mentik az állatokat (videó)

Az állatkertek története az ókorig nyúlik vissza. III. Thotmesz fáraó thébai kertjében már időszámításunk előtt 1800-ban krokodilokat mutatott be, Wu-Wang császár a Tudás kertjében felfedezte a selyemgubó titkát, s kevesen tudják talán, hogy a görög filozófus, Arisztotelész volt az első „állatkert-igazgató”, azáltal, hogy könyvben rendszerezte a fajokat. Néró császár korában a római gladiátorjátékokon rengeteg, több mint háromezer állat pusztult el az arénában.

Ötszáz faj ötezer egyede

A középkorban népszerűek voltak a vándorcirkuszok. Apró kifutórendszerekben mutatták be a különleges állatokat. A magyar származású bajor művész, Dürer egyik fametszetén indiai orrszarvú látható, amivel valószínűleg egy ilyen vándorcirkuszban találkozott. Mátyás király is nagy rajongója volt a vadállatoknak. A legenda szerint aznap, amikor meghalt a király, elpusztultak az oroszlánjai is.

Európában Mária Terézia alapította meg az első, schönbrunni vagy bécsi állatkertet 1752-ben. Ezt követően a fővárosokban, Madridban, Párizsban, Londonban is nyíltak hasonlók, ahol egy-egy faj egy-egy egyedét mutatták be, és a tartástechnológiára sem ügyeltek. Az 1800-as évek vége felé Carl Hagenbeck jött rá arra, hogy ha hatalmas, szabad kifutókban tartja az állatokat, akkor azok sokkal tovább élnek. Éppen ezért a növényevőket egy kifutórendszeren belül mutatta be – derült ki Révészné Petró Zsuzsa, a Nyíregyházi Állatpark osztályvezetőjének a megyei könyvtár YouTube-csatornáján megosztott előadásából.

– Mindeközben a világ megváltozott – mutatott rá a szakember –, egyre több állat tűnik el, mostanra 20 percenként kipusztul egy faj, ami ellen az állatkerteknek is tenniük kell.

Amellett, hogy 35 hektáron ötszáz faj mintegy ötezer egyedét láthatják a vendégek, a sóstói állatparkban oktatással, kutatással, és ami nagyon fontos, fajmegőrzéssel is foglalkoznak.

Eltűnik az élőhelyük

– Naponta húsz hektár esőerdő tűnik el, ezzel megszűnik az állatok élőhelye. A borneói orangutánnak mostanra sokkal egészségesebb az állatkerti populációja, mert amíg mi szervezetten figyelünk a genetikai variabilitásra, addig a természetben sajnos csak a rokonok érintkezhetnek egymással. A kiépített úthálózatok megnehezítik az állatok találkozását – magyarázta az osztályvezető, s hozzátette: a borneói orangután a kipusztulás szélére került, ugyanis ez az egyik legritkábban szaporodó faj, a nőstények hétévente hozzák világra utódjukat, ami hat-hét évig az anyjával él.

A fajpusztulásnak egyéb okai is vannak, gondoljunk csak az állatkereskedelemre – főleg Ázsiára jellemző, hogy kedvtelésből tartanak majmokat, különféle madarakat.

– A zászlósfarkú gerezának impozáns megjelenése, különleges szőrméje okozta kis híján a vesztét, száz évvel ezelőtt az afrikai törzsfőnökök fejdíszként használták, Európában pedig gallért készítettek a bundájukból. A természetvédelmi törekvések hatására mostanra stabil a populáció, és állatkertekben is egyre-másra születnek kisgerezák.

Kito hamarosan útra kel

A tradicionális gyógyászat és a félelem mind-mind az állatok kipusztulását okozza. Az orrszarvú a tülke miatt van végveszélyben, mert Ázsiában és Afrikában úgy hiszik, varázserővel bír. Nyíregyházán 2018-ban született meg az első indiai orrszarvú, amire nyolc évig vártak. Hatalmas szakmai siker volt a kicsi világrajövetele, Csülök ma már egy másik európai állatkertben éli mindennapjait.

– A Nyíregyházi Állatpark az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) tagjaként részt vállal különféle állatok tenyésztésében és tartásában. Minden állatnak van egy fajkoordinátora, aki összegyűjti az Európában élő egyedekről fellelhető információkat, majd meghatározza, hogy a genetikai sokszínűség érdekében melyeket lehet összepárosítani. Felméri, hogy a tartóhelyeken van-e igény új nőstényre vagy hímre, egyáltalán van-e szaporulatuk, és egyeztetés után pedig otthont cserélnek az állatok.

– Például az első afrikai elefánt 2006-ban érkezett a megyeszékhelyre, azóta három kicsi született. A hétéves Kito mostanra ivaréretté vált, ezért a fajkoordinátor úgy döntött, át fogja helyezni egy másik európai állatkertbe. Mi ezt az állatot ingyen juttatjuk el a kijelölt helyre, a fogadóknak csupán a szállításért kell majd fizetniük – magyarázta Révészné Petró Zsuzsa, aki elmondta: az élőhelyen kívüli tartásnak hármas szerepe van: az állatkertek modern Noé bárkáiként védik a végveszélyben lévő fajokat a kipusztulástól, illetve tartják és tenyésztik azokat.

Egyes fajok esetében megindultak a visszatelepítési programok is. A bemutatott állatok pedig nagykövetei vadon élő társaiknak, részesei a Sóstó Zoo pedagógiai programjának.

Az előadás visszanézhető a megyei könyvtár You­Tube-csatornáján.