Nem ismeri a lehetetlent

Ha el kellene képzelnünk Varga József fehérgyarmati „ezermester” ifjúkorát, akkor talán a Mézga család című rajzfilmsorozat tehetséges Aladárja lebegne a szemünk előtt.

Az „ezermester” kifejezés tökéletesen ráillik Varga Józsefre, és nem is túloztunk vele. Alkotásai legtöbb alkatrészét maga állítja elő, gyakran a nulláról építkezik, s a munkáit világszerte megcsodálják.

Tanulmányúton Erdélyben

Varga József 1967-ben született Fehérgyarmaton. Autószerelőnek tanult, de ez a mesterség végül a háttérbe szorult, s a család anyagi biztonságának megteremtése mellett igyekezett az álmait is megvalósítani. József világ­életében szerette a függetlenséget és az egyre nehezebb kihívásokat, amelyek eléréséhez végtelen türelemmel, alázattal közelített.

A muzsika ifjúkorától a mai napig az élete része. Az édesapja, Varga József Ferenc még gyermekkorában elkerült Budapestre, ahol a Rajkó Zenekarban zenélt, s később tagja lett a 100 Tagú Cigányzenekarnak. József az édesapjával együtt – aki szintén szeretett barkácsolni – több veterán motor felújításán is dolgozott.

Édesapjától megörökölvén a zene szeretetét, húsz éven át muzsikált, s ebből vígan el tudta tartani a családját. 1986-ban feleségül vette Sipos Erikát, a házasságból három lánygyermek – Krisztina, Viktória, Nikoletta – született, akik közül ketten eddig hat unokával ajándékozták meg a nagyszülőket.

Varga József négy éven át teherfuvarozóként is dolgozott úgy, hogy a munka után gyakran elment még zenélni másnap reggelig. Bevallása szerint valamennyi munkáját szeretettel, jókedvvel végezte. Egy alkalommal – még fiatalabb korában − széthullott a nagybőgője, és elhatározta, hogy épít egy újat. Sokan abszurdnak tartották az ötletét, hiszen egy hangszer elkészítése nem egyszerű feladat még a hozzáértőknek sem. Az édesapjával elutazott Erdélybe, ahol két hangszergyár is működött akkoriban, ott vásárolt a bőgőhöz anyagot. Erdélyben, Szászrégenben, de még Budapesten is több hangszerésszel beszélgetett, feljegyezte a hangszer paramétereit, s csak ezután kezdett hozzá az elkészítéséhez. Később hegedű is került ki a keze alól, a munkáit Európa-szerte csodálták. Az alaposság, a türelem, a precizitás, a kitartás jellemző Józsefre, aki mindig keresi az újabb kihívásokat.

Az utóbbi években több – városi rendezvényeken használatos – gőzmozdonyt épített, ezek közül kettő a budapesti Vasúttörténeti Parkba került. A mozdonyok után gőzhajóépítésbe kezdett, amit elvitt Tatabányára és a Balatonra is. Gyakran tizennégy órákat dolgozott, és elmondása szerint, ha belelendül a munkába, észre sem veszi, hogy telik az idő. Néhány éve építette meg azt a két velocipédet, amelyek azóta már gyűjtőkhöz kerültek. Ezeket teljesen az alapjaiktól építette fel, s az elkészítés sikere érdekében Csehországba utazott Josef Mesicekhez, aki velocipédek készítésével foglalkozik. József sok egyedi alkotás után álmodta meg az egyik legnagyobb projektjét, egy helikopter megépítését. Verpeléten összeismerkedett Farkas Gáborral, aki a Hungaro Copter megálmodója. Azt mondta Józsefnek, hogy legalább három év lesz, mire elkészül a szatmári ezermester helikoptere. Ez a találkozó ősszel volt, József pedig már a másik év nyarán elvitte a kész helikopterét megmutatni, igaz, éjjel-nappal dolgozott.

Levelek szerte a világból

Varga József munkásságát ma már sokan ismerik: Afrikától a Távol-Keletig, Európától Amerikáig írnak neki a munkáival kapcsolatban. A hobbijai közé tartozik a horgászat és a természetjárás. Az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektet a testedzésre, intenzíven sportol. Véleménye szerint minden fejben dől el, s ő ehhez tartja magát. Az elkövetkező évek tervei között szerepel egy fa körhinta megépítése is. „Be van fejezve a nagy mű, igen” – idézhetnénk Az ember tragédiájából, de Varga József a befejezés után is mindig a végletekig tökéletesíti a műveit, mint a legtöbb klasszikus ezermester.