A „varázsgumó” mágikus ereje

A pandémia miatt tavaly elmaradt, ám az idén sikerült újra megrendezni azt a burgonya-technológiai és fajtabemutatót, mely minden évben a Gyulatanyai Fajtakísérleti Állomás egyik kiemelt szakmai rendezvénye.

A szép számban megjelent vendégeket, gazdálkodókat, vetőburgonya-kereskedőket és -forgalmazókat először az állomás vezetője, Augusztinyi András köszöntötte, aki külön örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a csütörtöki bemutatót megtisztelte jelenlétével az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, Feldman Zsolt is.

– Ha jól terem a burgonya, ha rosszul, ha jó az ára, vagy ha csak önköltségi áron alul értékesíthető, a magyar emberek, a hazai mezőgazdászok számára a krumpli mindig is központi témát jelentett – kezdte köszöntőjét az államtitkár.

Feldman Zsolt a gyulatanyai szakmai bemutatón elmondta: az agráriumban mindig az a mérvadó, hogy mire van kereslet, a termelést mindig ehhez kell igazítani.

– A mostani időjárás, ez a kánikula nem kedvez a burgonyatermesztésnek. A jövő egyik kulcskérdése az lesz, hogy a gazdák hogyan tudják a változó klimatikus viszonyokhoz igazítani a termesztéstechnológiát. Emellett jelentős szerep jut az öntözésnek is. Azt javaslom a kisebb birtokmérettel rendelkező gazdálkodóknak, hogy alakítsanak öntözési közösségeket, mert azokat támogatni tudja a minisztérium – fogalmazott Feldman Zsolt, aki beszélt a különböző kormányzati és európai uniós forráslehetőségekről is. Szólt a kertészeti ágazatban igénybe vehető támogatási formákról, melyeket üveg- és növényházak kialakítására lehet fordítani, illetve bővíteni lehet a már meglévő hűtő- és tárolókapacitást.

– Fontos, hogy a gazdák a saját termelési és értékesítési céljaikhoz leginkább passzoló fajtákat megtalálják, mert ez növelheti a jövedelmezhetőséget és erősítheti a versenyképességüket – tette hozzá az Agrárminisztérium mezőgazdaságáért felelős államtitkára, aki szerint kiemelten fontos az a szakmai munka, amit Gyulatanyán végeznek a szakemberek.

A térség országgyűlési képviselője „varázsgumónak” nevezte beszédében a burgonyát. – Már a hatvanas években komoly szakmai munka folyt itt, a gyulatanyai állami gazdaságban – emlékezett vissza dr. Vinnai Győző, aki kiemelte, körzetében Gávavencsellőn és Timáron is nagy hagyománya van a burgonyatermesztésnek.

– A siker szempontjából csak egy dolog a gazdálkodók tudatossága, a másik fontos pillér a kutatás-fejlesztés és az agráregyetemi képzés megerősítése. Megyénk mindig is egy agrármegye volt, gondoljunk a burgonya mellett az almára, a meggyre vagy a kukoricára. Fontos a kapcsolattartás a gazdák, a kutatóintézetek és a szaktárca között – hívta fel a figyelmet az országgyűlési képviselő, dr. Vinnai Győző.

A köszöntő beszédek után szakmai előadások következtek, melyekből kiderült, mik a legnépszerűbb fajták, melyiket milyen mikrokörnyezetben érdemes termeszteni, ahogy az egyik, Keszthelyről érkezett előadó arra is rávilágított, hogy az import vetőburgonyával kártékony baktériumokat is behozunk az országba, éppen ezért kellene előtérbe helyezni a hazánkban nemesített fajták termesztését.

A szakmai előadások után Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke idézte fel azt a Stuttgartban megrendezett gasztronómiai versenyt, melyen a magyar séfekből álló csapat huszonhét féle hazai burgonyából készített különféle ételkülönlegességeket.