Kire, mire emlékeztet ez a híd Nyíregyháza térségében?

Kevesen tudják, hogy megyénkben található az első vasúti vasbeton híd, mégpedig a Nyírvidéki Kisvasút pályáján.

Bizony, nem mostanában készült, hanem még 1905-ben, vagyis immár ipartörténeti emlék. A tervezője Zielinski Szilárd, a magyarországi vasbetonépítés úttörője volt, aki Mátészalkán született. A Sóstógyógyfürdő és Nyírszőlős között található nevezetes híd 2005-ben emléktáblát is kapott, azonban aki napjainkban szeretné felkeresni a

márványlapot, legyen türelmes és kitartó, mert dzsumbuj veszi körbe a híd történetére vonatkozó emlékjelet.

Azt sem szabad elhallgatnunk, hogy korai lesz az öröme, ha végül megtalálta, mert úgy lekopott már a festék a betűkről, hogy szinte olvashatatlan, kinek is állítottak

emléket egykoron.

E sorok írója régóta tervezgette, hogy felkeresi majd a Nyírvidéki Kisvasútnak azt a hídját, ami 1905-ben készült Zielinski Szilárd tervei alapján. A híd különlegességét az jelenti, hogy vasbeton-technológiával építették meg. Az idő közben telt-múlt, a tervezgetés továbbra is csak tervezgetés maradt, ám a sors útjai kifürkészhetetlenek. A minap Sóstógyógyfürdő és Nyírszőlős között hajtottam a biciklimet, amikor feltűnt egy vasúti és egy gyalogoshíd. Az elvadult, sűrű növényzetben csak nagy nehezen lehetett meglátni egy táblát, ami ráadásul már olvashatatlan is volt az idő vasfoga miatt. Csak otthon, az internetnek köszönhetően ismertem meg a tábla szövegét: „Az első vasúti vasbetonhíd épült 1905-ben. Tervezte: Zielinski Szilárd. Vasúti Hidak Alapítvány 2005”

Zielinski Szilárd, a magyarországi vasbetonépítés úttörője Mátészalkán született, ahol szülei átutazóban voltak.

Mint Képes Gábor okleveles építőmérnök, ny. mérnök főtanácsos írja egy tanulmányában, a mindenkori magyar mérnöktársadalomnak erkölcsi kötelessége fejet hajtani és emlékezni Zielinski Szilárd mérnök műszaki alkotásai, emberi nagysága előtt. Dr. Zielinski Szilárd ugyanis évszázadokra adott példát a jövő mérnökgenerációinak abból, hogy a mérnöki tudás és alkotás az egyetemes emberi kultúra része.

Éleslátás, technikai készség

Szerteágazó munkásságáról íme egy kis rövid bemutató:

Zielinski Szilárd gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön, majd Budapesten a II. kerületi főreáliskolában végezte. A középiskola elvégzése után 1878-ban érettségizett, majd a Műegyetemen tanult tovább. Az egyetemen szigorú következetességgel igyekezett bepótolni a hiányait. Az egyetemi évek szünetében építkezéseken gyakornokoskodott, munkaadói felfigyeltek éleslátására, technikai készségére. A szün­időben a kassa–oderbergi vasútvonal építésénél műszaki rajzolóként dolgozott.

A Műegyetemen az Út-, Vasút-építéstani Tanszéken tanársegédként működött 1882 és 1888 között. Tanulmányi eredménye, tudása, rátermettsége alapján az egyetemi tanács javaslatára 1885-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter kétéves külföldi tanulmányútra küldte állami ösztöndíjjal. A tanulmányúton Ausztriában, Bajorországban, Svájcban és Franciaországban megfigyelte a vasutak építését, az üzemi igényeknek megfelelő felszerelését, a biztonsági berendezéseket. Vashidak tervezésével és építésével kapcsolatos tapasztalatok gyűjtése céljából több hónapon át dolgozott Párizsban, az Eiffel tervezőirodában és a gyárban, ahol abban az időben készültek az Eiffel-torony tervei.

A kőhidak építését Franciaországban, a városi vízellátás és csatornázás tervezését, építését, valamint a csatornavíz hasznosítására szolgáló berendezéseket Münchenben, Párizsban és Amszterdamban tanulmányozta.

A kétéves tanulmányútról hazatérve az 1887/88-as tanévben az Út-, Vasút-építéstani Tanszéken folytatta tanársegédi teendőit. Emellett a Műegyetemen a geodéziai tanársegédi teendőkkel is megbízták.

Koronás Arany Érdemkereszt

Munkássága egybeesett a nagy vasútépítkezések klasszikus időszakával. Saját és munkatársai munkájának eredményeként 1889-től a századfordulóig mintegy 1400 kilométer vasútvonal nyomjelzését, kitűzését végezték el, és 63 nagyobb híd terveit dolgozták ki a Duna, Tisza, Maros, Temes, Olt és Vág folyókon. A hídépítéseknél 17 esetben bízták meg a kivitelezési munkálatokkal is.

Az 1896-os országos millenniumi kiállítás alkalmából Budapesten, az Andrássy út meghosszabbításában a Városligeti-tó fölé megtervezte és megépítette a városligeti közúti hidat. Ezért a munkájáért megkapta a királytól a Koronás Arany Érdemkereszt kitüntetést.