A szabadságért harcoltak

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarországon a kommunista diktatúra, a szovjet megszállás ellen küzdött, a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Budapesti diákok békés tüntetésével indult 1956. október 23-án a fővárosban. A kommunista pártvezetés ellenséges reakciója, a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel a tüntetés fegyveres felkeléssé nőtt, amelynek kiemelkedő eseménye október 30-án a Köztársaság téri pártház ostroma volt, ez „néhány napra” elhozta a demokratikus átalakulás reményét. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok kivonásáról, ám a szovjet politikai vezetés a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát. Tudta azt is, hogy Magyarország nem számíthat a nyugati nagyhatalmak segítségére, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen.

Tankok a pesti utcákon

A honvédségi laktanyák, repülőterek a szovjet Munkás-paraszt Vörös Hadsereg egységeinek gyűrűjébe kerültek. Az aránytalanul nagy túlerővel szemben egyedül maradt az ország, a több napon át folytatott hősi forradalma végül elbukott. A harcokban több ezrek vesztették életüket, és jött a brutális megtorlás, 1957 januárjától a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, sokukat kivégezték. Nagy Imre egykori miniszterelnököt 1958. június 15-én szervezkedés kezdeményezése, vezetése és hazaárulás vádjával, a fellebbezés lehetősége nélkül ítélték halálra.

A forradalom nyíregyházi eseményei

1956. október 26-án a tüntetők eltávolították az Irodaház tetején lévő vörös csillagot, a helyére nemzeti színű zászlót tűztek, a villamos tetejéről a kalauz leszerelte a „Világ proletárjai, egyesüljetek!” feliratot, majd egy nő elszavalta a Nemzeti dalt. A tüntetők elindultak a városháza előtti térről a Kossuth Gimnázium felé, ledöntötték Pátzay Pál Kozák lovas szobrát, a ledöntött szobor talapzatáról Tomasovszky András felolvasta a Borsod megyei sztrájkbizottság ötpontos követelését. A teherautó tetejéről Dandos Gyula és egy debreceni egyetemista ismertette a debreceni diákság követeléseit. A tüntetők ezután ledöntötték az elesett szovjet tisztek síremlékeit a Kossuth téren, a tűzoltók leverték a városháza homlokzatán lévő népköztársasági címert. Hangosbemondón Szilágyi László ismertette a Nagy Imre-kormányhoz küldött táviratot, amelyben a szovjet csapatok kivonását követelték. Röplapokat nyomtattak a nyomdában. A tömeg meghallgatta Szilágyi László, Molnár Jenő és Rácz István beszédét. Október 27-én a tüntetők kövekkel dobálták meg az oroszok gépjárműveit, egy orosz tiszt ekkor lőtte le Gebulya Mihályt, a forradalom első nyíregyházi áldozatát. Harc az oroszok ellen a Damjanich laktanyánál: Csályi Ferenc őrnagy fejlövést kapott.

1956. november 4.: az Orosi és a Kállói úton vonulnak az orosz tankok.

1958. május 6.: Nyíregyházán a megyei börtön udvarán kivégezték ­Szilágyi Lászlót és Tomasovszky Andrást.