Az oltási program tartópillérei a háziorvosok

A koronavírus-járvány elleni védekezés egyetlen eredményes útja a lakosság minél nagyobb fokú átoltottságának növelése, ennek elérésében a háziorvosok kulcsszereplők. A vakcinák megjelenése óta aktívan bekapcsolódtak az oltási tervbe – tavaly tavasszal nem volt olyan páciens, akit nem a háziorvosa oltott volna be, vagy juttatott volna el az oltópontra –, és rendelési időben, időnként akár a kórházi oltópontokon szolgálatot teljesítve folytatták az emlékeztető oltások beadását. Januárban egy-egy további hétvégén is bekapcsolódnak az oltási akcióhétvégékbe, a saját praxisukban oltanak. 

A háziorvosi munka vitathatatlanul sarkalatos pontja maradt a védekezésnek, s az oltások szervezéséből most is vaskosan kiveszik a részüket a praxisok. Dr. Soós Zoltán háziorvost, megyei háziorvosi kollegiális szakmai vezetőt kértük meg, foglalja össze az elmúlt egy évben történteket. 
 

Kényszerítés vagy meggyőzés? 

– Ha visszalapozunk a 2021-es naptárban, láthatjuk, hogy a háziorvosi praxisok tavaly februárban kapcsolódtak be az oltási tervbe, először a 65 év feletti korosztályt szólítottuk meg, majd a krónikus betegséggel küzdő, úgynevezett veszélyeztetett csoportokba tartozókat, utánuk jöhetett a felnőtt lakosság átoltása. Pfizer-, Moderna-, AstraZeneca-, majd később a keleti vakcinák álltak rendelkezésünkre. Lassan érkeztek az információk az oltóanyagtípusokról, amikről nekünk rapid módon kellett tájékoztatni a pácienseinket, s ami fontosabb: meggyőzni őket a védekezés fontosságáról. Az interneten számtalan írás jelent meg a témában, ezért sokan nem igazán tudtak különbséget tenni a tudományos és az álhírek között, s ez rengeteget ártott a munkánknak, sőt a mai napig is helyre kell tenni sok-sok kisiklott hírt, oltással kapcsolatos információt. Ez egyre nehezebb, s ma már egyértelműen csak azok nem veszik fel a vakcinát, akik nem akarják, így sokszor hangzik el a kérdés: mi lesz az oltatlanokkal? Én úgy látom, a „szelíd rábeszélés”, az ésszel és érvekkel való meggyőzés célravezetőbb, mint a kényszerítés. Jelentkezett már nálam is olyan páciens, akit a munkahely kötelez rá, s mert dolgozni szeretne, végül beoltatta magát. Látjuk azt is, sok országban előnyt élveznek az oltásban részesültek, gondolok bizonyos szolgáltatások, közösségi programok igénybevételére, amiket több szomszédos országban is védettségi igazolványhoz kötnek. 

– Meglátjuk, hogyan alakul mindez a jövőben, hiszen az újabb bejelentésekkel a két oltás, sőt az átvészeltség sem lesz elég a védettségi igazolványhoz. Bár mindenkinek joga van döntenie saját egészségéről, egy bizonyos: közösségi érdek, hogy minél nagyobb legyen az átoltottsági arány – jegyezte meg a doktor. 
 

Tragikus esetek 

– A vakcina az egyetlen olyan eszköz, amivel megelőzhető a súlyos lefolyású Covid betegség, és sokszor elfeledjük, de a vakcinával lehet elkerülni a hosszasan elhúzódó panaszokat okozó úgynevezett poszt-Covid-szövődményeket. Az oltás fontosságára sokan csak a harmadik és negyedik hullámban, a koronavírus delta-variánsának terjedése idején jöttek rá, amikor számtalan tragédiát láttak maguk körül. Szerencsére az én körzetemben nem volt igazán súlyos beteg, de a háziorvos kollégáktól hallottunk oltásszkeptikus, életéért küzdő kismamáról, akinek műtüdőkezelésre volt szüksége, miközben 27 hetes babája életéért az egyik klinika intenzív osztályán küzdöttek, s a férje is lélegeztetőgépen volt. Amikor sokkoló történetekkel szembesültek az emberek, elgondolkodtak, s végül regisztráltak az oltásra. Ma sem tudjuk pontosan, hogy kit, hogyan érint a kór, min múlik az, hogy egyesek enyhe tünetekkel átvészelik a betegséget, míg vannak, akiket 8-10 nap alatt elveszítünk. Valóban olyan ez, mint az orosz rulett. Az egyén genetikája dönti el valójában, milyen lesz a lefolyása a betegségnek, ki az, akit súlyosan érint. Az is kézenfekvő volt, hogy a háziorvosát kérdezi meg mindenki, milyen oltóanyagot vegyen fel, mit ajánl. Ez rengeteg kapacitást kötött le, tájékoztató anyagokat készítettünk és közzétettük a közösségi médián keresztül, ezzel is segítettük az emberek döntését – részletezte a doktor, hogyan szólították meg a pácienseket és vezették el őket az oltásig. 

Tehercsökkentő javaslat 

Majd felvázolt néhány nehézséget, ami jelenleg is terheli a praxisok munkáját. Ilyen az oltások előtti toborzás, valamint az óriási adminisztrációs teher. Ez utóbbi nemcsak az oltásokkal kapcsolatos dokumentálást jelenti, hanem a teszteléssel, a karanténelrendeléssel és -felszabadítással járó adminisztrációt, a táppénzes igazolások kiadását is. 

– Mindezt úgy végeztük, hogy a pandémia elején az egész társadalom nehezen fogadta el a telemedicina bevezetését. A járvány féken tartásáért most is telefonon javasolt minket megkeresni légúti tünetekkel, és aztán döntünk a személyes vizsgálatról, tesztelésről. Türelmet kérünk a betegektől, nehéz egyszerre ellátni a betegeket és minden beérkező hívást fogadni. Az elmúlt év végén egyre többször merült fel javaslatként az oltások járási szintű központosítása. Így a járási egészségközpontokban, ügyeletek nappali kapacitásain a háziorvosok, szakrendelők orvosai továbbra is oltanának, de beosztás alapján, miközben a háziorvosi rendelők és szakrendelők többségében zavartalanul tudnának dolgozni a szakemberek, illetve az oltásszervezéssel kapcsolatos feladatok is lekerülhetnének róluk. Két év után visszatérhetne a megye 269 praxisa és a szakrendelők a „normál kerékvágásba”, az ellátásban újra hangsúlyos lehetne a beteggondozás és a szűrés – ecsetelte a javaslatot dr. Soós Zoltán. Elmondta, a kórházi átszervezések idején sokan a magánegészségügybe mentek el az esedékes vizsgálatokra, az 50 felettieket továbbra is arra kérik, vegyék komolyan a szűrővizsgálatokat, menjenek el a szűrésekre, ha erre megkeresést kapnak. 

Dr. Soós Zoltán a tavaly szeptemberben megalakult praxisközösségekkel kapcsolatban elmondta, a modellváltás a gyakorlatban a járvány után teljesedhet ki, ugyanis az orvos-beteg személyes találkozás jelenleg korlátozott, a közösségben dolgozó szakembereket pedig leköti a pandémiás munka. 

A fő cél továbbra is az, hogy az alapellátásban elérhető szolgáltatások köre bővüljön, együtt dolgozhassanak a dietetikusok, gyógytornászok, pszichológusok és más szakemberek a háziorvossal. Részben az ilyen szoros együttműködéshez volt kötve az idei béremelés is, ami a háziorvosoknál 40 százalékos növekményt jelent. 

Többlépcsős bérrendezés 

– A finanszírozási rendeletben szereplő orvosi bértámogatás teljes összege akkor illeti meg az érintett háziorvosi és fogorvosi szolgáltatókat, ha 5–10 praxis társulásával, közös prevenciós tevékenységgel praxisközösségi együttműködést vállalnak, ellenkező esetben a béremelés 30%-ára jogosultak csak. Szerintem nem szerencsés, hogy praxisközösségi együttműködéshez kötötték a béremelésre való jogosultságot, hiszen a kórházi orvosok az emelt bérre hasonló megkötés nélkül jogosultak, ráadásul a háziorvosi rendszerben elmaradt az ügyeleti díjak rendezése is. Így ma egy háziorvos a nappali bérének negyedét, ötödét kapja, miközben az éjszakát távol tölti a családjától, és akad jócskán feladata is az ügyeleti ellátás során – fűzte hozzá a doktor. 

A járványról annyit még megjegyzett: – Friss bejelentésekkel kezdődött az új év, bizonyosan többen jelentkeznek majd a 3. oltásért, akik február 15-étől meg akarják tartani oltási igazolványukat. Véleményem szerint a 4. oltásra azok jelentkezzenek, akik már 6 hónapja felvették a 3. vakcinát, vagy komoly alapbetegséggel rendelkeznek és 4 hónap eltelt a 3. oltásuk óta. Ennek részletszabályait a későbbiekben határozzák meg. 
 

Borítókép: Dr. Soós Zoltán | Fotó: Pusztai Sándor