Interjú

2022.01.31. 11:30

Cél, hogy fejlődési pályán maradjon megyénk

Interjú Román István megyei kormánymegbízottal.

Kanalas Ottilia

Román István | Fotó: Szarka Lajos

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságának erősödése a koronavírus-járvány hatására sem torpant meg. 2021 a gazdaság újraindításáról szólt, a meglévő munkahelyek védelméről, a családok támogatásáról – emelte ki évértékelőjében Román István megyei kormánymegbízott, aki ezúton is megköszönte a kormányhivatal minden munkatársának, valamint a hivatallal együttműködő szervek dolgozóinak hatékony és felelősségteljes munkáját. 

A pandémia több szempontból is rendkívüli kihívást jelentett a kormányhivatalok számára, feladataik jócskán túlmutattak a közigazgatási ügyintézéseken. 
Ez így van, a hivatali élet nem állt meg, ám a mindennapi megszokott államigazgatási feladatellátásunk mellett jelentkeztek a járványkezeléssel, az oltások szervezésével kapcsolatos teendőink. A kormányhivatal adta a háttértámogatást, a logisztikát az oltási program végrehajtásához is. Mint ismert, az elmúlt év elején létrejött a megyei oltási munkacsoport, amelybe bevontunk minden olyan hivatalt, egészségügyi intézményt (kórházakat, háziorvosi praxisokat) és szakterületet, amelyeket érintett előbb az országos oltási program (a bentlakásos szociális intézmények lakóinak és dolgozóinak első, második és harmadik körös oltása, különböző foglalkozáscsoportok tesztelése, oltásuk megszervezése), majd a tömeges oltások koordinálása és lebonyolítása. Igyekezetünket elsősorban az indokolta, hogy a lakosság a lehető leghamarabb hozzájuthasson a védőoltáshoz. Köszönhetően annak, hogy a nyugati oltóanyagok mellett Magyarország beszerzett keleti vakcinákat is, hamar eljuthatott az ország egy olyan átoltottsági szinthez, ami lehetőséget adott a nyitásra, s a 2021-es nyarat már felhőtlenül tervezhette mindenki. 

Aztán tavaly ősszel megjelent egy veszélyes vírusmutáns, alig két hónapja pedig egy újabb. Úgy tűnik, az ötödik hullámban sem lehet fellélegezni a járvány szorításából. 
Az oltás megjelenése óta eltelt egy bő év, a tömeges immunizálás új reményt jelentett arra, hogy a súlyos járványhelyzetet elkerüljük. Most is arra kérik az egészségügyi szakemberek a lakosságot, hogy vegyék fel a harmadik, emlékeztető oltásokat is, ugyanis ez a leghatékonyabb módszer a súlyos betegség megelőzésére, a fertőzés terjedésének megfékezésére. Mit üzentek a sorra meghozott döntések az előző egy évben? Azt, hogy a védőoltás a saját egészségünk megóvását, az ország működésének és a mindennapi normalitásnak a megőrzését szolgálja. 

Hol áll megyénk az átoltottsági statisztikákban? 
Megyénkben folyamatos az érdeklődés az oltások iránt, ezt növelte, hogy már a gyermekek számára is elérhető a védőoltás. Ahogy az élet bármely területén, itt is érdemes a szakemberekre hallgatnunk, az oltás hatékonysága nem politikai kérdés, a megyei kormányhivatalban és szerte az egészségügyi intézményekben kiváló járványügyi orvosaink és szakembereink vannak, akiknek ezúton is szeretném megköszönni áldozatos munkájukat. 

Milyen szerepet kapott a kormányhivatal a pandémia miatt kialakult társadalmi-gazdasági krízis kezelésében? Az intézkedések középpontjában 2021-ben a válsággal sújtott munkahelyek védelme, a gazdasági kapacitások megőrzése állt, a fő hangsúly a gazdaság újraindítására tevődött át. 
Fontos kérdéssé vált a világ minden országában; elég erős-e gazdaságuk ahhoz, hogy talpra álljanak, miközben képesek-e a folyamatos fejlődést is garantálni? Két dolog kulcsfontosságú volt a válságkezelésben itthon: a vírus elleni folyamatos védekezés, illetve a gazdaság működését fenntartó kormányzati programok, bértámogatások, és egyéb források folyósítása, amivel munkahelyeket lehetett megvédeni, így végső soron az intézkedések nyertesei a családok lettek. Olyan programok születtek, amelyek a munkahelyeket, az emberek biztos megélhetését segítették. A munkahelyvédelmi támogatások az elmúlt két évben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint 16 ezer fő álláshelyének a megtartásához járultak hozzá, valamint ezzel párhuzamosan hazai és uniós büdzséből működtek tovább a munkahelyteremtő támogatási programok is. S bár a válság bizonyos ágazatokat nehéz helyzetbe kényszerített, ne feledjük el, voltak olyan szektorok, ahol a cégek, vállalkozások részéről munkaerőigény lépett fel, nekik próbáltunk segíteni. Az elért eredmények megtartásához a jövőben is szükség lesz a foglalkoztatás támogatására, ezért is jelentős az az uniós pályázat, melyet a megyei önkormányzat konzorciumvezetőként a kormányhivatallal közösen a napokban nyújtott be. Az ebben szereplő 7,4 milliárd forintos összeget új munkahelyek létrehozására fordítjuk majd. Magyarország úgy döntött, hogy munkaalapú társadalmat épít, tizenkét éve rázártuk az ajtót az azelőtti világra, az elmúlt egy évtizedben közel egymillió új munkahelyet sikerült teremteni. Magyarországon ma a minimálbér a háromszorosa a 12 évvel előttinek, magasabb, mint az akkori átlagkereset volt, ezzel együtt a munkanélküliek száma a harmadára csökkent. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a gazdasági centrumokban – Nyíregyháza, Nyírbátor, Kisvárda – az országos átlag körüli a munkanélküliség aránya, de még nem lehetünk elégedettek. Az álláskeresők jelentős része szakképzetlensége miatt nem tud elhelyezkedni, ezért mindenképp szeretnénk a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzési programokat indítani, még szorosabbra fonni a köteléket a gazdasági szervezetek, a kormányhivatal és a képző intézmények között. Ugyanis ez a hármas garantálja, hogy valóban olyan képzések indulnak el, amelyekre van kereslet, s a cégek biztos álláshelyet kínálhatnak a képzésben részt vevőknek. A béralku alapja a szakképzettség megléte, ahol kvalifikált szakemberek dolgoznak, nyilvánvalóan ott a fizetések is magasabbak az átlagnál. A kormányzatnak a minimálbérre és a garantált bérminimumra van ráhatása, ezek évről évre növekedtek, még a válság alatt is. 
 

Ezzel együtt javultak-e az emberek életkörülményei? 
A kormányzati intézkedések, a járulék- és adókedvezmények nem csak a gazdasági szervezeteket érintették pozitívan. Hogy egy lényeges példát is említsek, a béremelések – különösen ebben a megyében – a családok életminőségén javítanak, nagyobb pénzügyi mozgásteret nyújtva számukra. A csok, a babaváró hitel pedig a lakhatási körülményeiken segít. Nincs a társadalomnak olyan rétege – beleértve a nyugdíjasokat is –, amely valamilyen támogatásban ne részesülne. 

A válság alatt hogyan alakult az agrárium jövedelmezősége? A nehézségek dacára a mezőgazdaságban keményen dolgoztak tavaly is. 
A pandémia kitörése óta az agrár-élelmiszeripari ágazat folyamatosan bizonyította ellenálló-képességét, és jó minőségű, biztonságos élelmiszerekkel látta el az országot. Köszönhetően a szabolcsi gazdák vállalkozó szellemének, a megye jó mezőgazdasági adottságaival is élni tudtak 2021-ben. Ezt bizonyítja, hogy a vidékfejlesztési források 25 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe érkezett. A kormányhivatal kezeli ezeket a pályázatokat, így látjuk, hogy mezőgazdasági-öntözési programokra összesen 5 milliárd forintot hívtak le a megyében, állattartó telepek támogatására 40 milliárd forintnyi támogatott pályázati értékkel zárták az előző évet a megyei gazdák. Ez szép, elismerésre méltó teljesítmény, emellett évről évre növekszik a területalapú támogatás és a zöldítés jogcímen lehívott összeg is: legutóbb meghaladta a 16 milliárd forintot. És hadd emeljek ki még egy fontos területet, mert a vidékfejlesztés komplex tevékenység, amelynek a végső célja, hogy a vidéki települések és általában a vidék képes legyen szolgáltatásokkal ellátni a lakosságot, ebbe beletartoznak az idegenforgalmi szolgáltatások is. A turizmusfejlesztési pályázatok 38 százaléka a mi megyénkből futott be 2021-ben, ugyanennyire kiemelkedő érdeklődés övezte a mezőgazdasági kisüzemek korszerűsítésére igénybe vehető támogatásokat, élelmiszeripar-fejlesztésre pedig 18 milliárd forint érkezett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe. 

A kormányhivatali apparátusnak volt tehát elég dolga, az álláskeresők segítésétől kezdve a pályázatok kezelésén át a kormányablakokban az okmányokkal kapcsolatos ügyekig. Valóban egyre többen barátkoztak meg az elektronikus ügyintézéssel az elmúlt két évben? 
Többszörösen is megtérül a szemléletváltásba fektetett munka, és folyamatos a szolgáltatásbővülés az e-ügyintézésben. Hozzá kell tenni, hogy az ügykörök száma is jelentősen kiszélesedett, ma már közel 2500-féle ügyet lehet intézni az elektronikus térben. A kormányzat tavaly belevágott a földügyi nyilvántartási rendszer digitalizálásába. A földhivatali szakrendszereket kiváltó Elektronikus Ingatlan-nyilvántartás bevezetésével megújulnak a földügyi igazgatáshoz tartozó informatikai rendszerek és eljárások, a nyilvántartás össze lesz kapcsolva az állam más közhiteles elektronikus nyilvántartásaival, ahonnan az adatok automatikusan frissülnek majd, valamint biztosított lesz az elektronikus információ-áramlás és kapcsolattartás. Az új rendszer segítségével a különböző földügyi, ingatlan-nyilvántartási, földforgalmi, termőföldvédelmi eljárások átfutási ideje csökken, az állampolgárok ennek köszönhetően olcsóbb, gyorsabb, pontosabb ingatlan-nyilvántartási rendszerhez férnek hozzá. 

Új feladatot is kaptak 2021-ben, a kormányhivatalok látják el a hulladékgazdálkodási hatósági munkát. Hogyan lépnek fel az illegális hulladéklerakással szemben? 
Sajnos gyakran látunk a szántóföldeken, erdőkben, erdőszéleken, utak mentén, köz- és magánterületeken illegálisan elhelyezett hulladékokat. Ezek sok ember szemét szúrják, mi több: szennyezik környezetünket és a természetet, veszélyeztethetik egészségünket. Az állami felelősségvállalás ezen a területen is megjelent, az új hulladékgazdálkodási hatóságot a kormányhivatalok egységei látják el, és bírságot is kiszabhatnak a jogsértőkre. Biztatok mindenkit, töltse le térítésmentesen a mobiltelefonjára az úgynevezett HulladékRadar alkalmazást, amin bejelentést tehet, ha illegális hulladéklerakót lát valahol. A bejelentések 8 napon belül a hatósághoz eljutnak, és kivizsgálják az ügyet, megteszik a szükséges intézkedéseket. Tavaly az applikáció és egyéb bejelentés alapján 438 esetben indult hatósági eljárás illegális lerakás miatt a megyében. Kétmillió kilo­gramm szemetet számolt fel és szállított el a hatóság vagy a tulajdonos, a hulladékgazdálkodási bírság nem kevés, sőt ráterhelhető a jogsértő ingatlanjára is. 

Végezetül, hogyan összegezné a magunk mögött hagyott évet? 
Nem törte meg az elmúlt években elindult folyamatokat a járvány, a magam részéről bízom abban, hogy azokat az eredményeket, amelyeket sikerült az itt élő emberekkel elérnünk az elmúlt években, megőrizhetjük, fejlődési pályán maradhat megyénk. Több embernek van munkája, a gazdaság megerősödött, intézményeink megújultak, falvaink folyamatosan szépülnek. Nem egy elfelejtett, Isten háta mögötti része vagyunk az országnak, kellő figyelem van irántunk, az itteni emberek problémái iránt, s kiemelten részesülünk a hazai és uniós forrásokból is. Én hiszek a munkaalapú társadalomban, abban, hogy a családok támogatásával meg lehet erősíteni egy nemzetet. Áprilisban ismét lesz lehetőségünk dönteni arról, hogy folytatjuk-e ezt a közös munkát, megvédjük-e a közösen elért eredményeinket, vagy visszafordítjuk az ország szekerének rúdját. 
 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában