Hanyatló faluból lett virágzó város

A városnapi ünnepségsorozat kiemelt rendezvénye az ünnepi közgyűlés, melyet Nyíregyháza újrarelepítésének 269. évfordulója alkalmából a városházán rendeztek meg pénteken kora délután.

– A városnapi ünnepségeknek, megemlékezéseknek több jelentős üzenete is van. A közösséget építő, kikapcsolódást nyújtó programok mellett a legfontosabb célja, hogy tisztelegjünk elődeink munkássága előtt, s hogy ápoljuk örökségünket – mondta dr. Kovács Ferenc polgármester.

– Tisztelettel emlékezünk gróf Károlyi Ferencre, aki ezen a 18. század derekára szinte teljesen elnéptelenedett, sivár vidéken pátenslevelével az újjászületés ígéretét adta. Emlékeznünk kell nemes Petrikovics Jánosra, aki intézőként fölvállalta a toborzást, és azokra az evangélikus vallású, tót ajkú telepesekre, akik Nyíregyháza mellett döntöttek, mert meglátták az ebben vidékben rejlő lehetőségeket, mert volt elég hitük és bátorságuk, hogy leküzdjék a kezdeti nehézségeket.

Az, hogy ma itt ünnepelhetünk, az ő kitartásuknak és szorgalmuknak köszönhető. Mint ahogy az is, hogy már 1786-ban önerőből megszerezték a mezővárosi jogállást, majd hatalmas adósságot vállalva kifizették az örökváltságot. Megszabadultak a feudális kötöttségektől, saját kezükbe vették a sorsukat és erőforrásaikat. 1837-ben királyi privilégiummal, rendezett tanácsú városi jogállást szereztek, 1876-ban pedig, jó száz évvel a betelepülést követően Nyíregyháza Szabolcs vármegye székhelye lett. Az ő egymást követő, céltudatos nemzedékeik változtatták hanyatló faluból virágzó várossá új lakóhelyüket. S az a fejlődés, melynek útján elindították Nyíregyházát, nem csak gyarapodást jelentett, de az akkori kort megelőző minőségi változást is.

– Elődeink olyan történelmet „írtak”, amelyből bármikor erőt meríthetünk, s büszkén tovább örökíthetjük azt gyermekeinkre. Ez az örökség is kötelez bennünket, hogy tegyünk meg mindent városunk biztonságáért, fejlődéséért, a nyíregyháziak gyarapodásáért és boldogulásáért. S ezt is tesszük. A múlt hagyományait tisztelve és megőrizve építkezünk ma is, hittel és elszántsággal.

Dr. Kovács Ferenc megemlítette, hogy a koronavírus-járvány nagy terhet jelentett mindenkinek.

– Két évig nem rendezhettük meg ezt a hagyományos ünnepséget, mely rendszerint testvér-, és partnervárosi találkozó is. Napjainkban árnyékot vet ünnepi találkozónkra a szomszédunkban lévő háborús konfliktus. Kívánom, hogy minél hamarabb legyen újra béke, s a sok százezer ártatlan menekült visszatérhessen hazájába. Ahogy eddig, úgy a jövőben is minden Ukrajnából érkező menekült család számíthat a támogatásunkra.

– Kívánom, hogy békében, biztonságban és bőségben fejlődhessenek tovább városaink és országaink. A fejlődésnek része kell, hogy legyen kapcsolataink tovább erősítése, hogy a kultúra, az oktatás, és a sport területén megvalósult együttműködésünk, a turizmusban kialakult kölcsönös érdeklődés mellett újabb, az üzleti és gazdasági szférára is kiterjedő kapcsolatok szövődjenek.

Az ünnepi közgyűlésen jelen voltak Eperjes, Beregszász, Szatmárnémeti, St. Pölten, Nagykapos, Gorlice delegációi.

– Nemcsak az autópálya, a földrajzi közelség köt össze bennünket, hanem a 30 éves testvérvárosi kapcsolat, és a szívünk is hasonlóan dobog – mondta Andrea Turčanová,  Eperjes polgármestere.

Beregszász 15 esztendeje ápol partnervárosi viszonyt Nyíregyháza. Az orosz-ukrán háborús konfliktus idején nagy szó, hogy Babják Zoltán részt tudott venni az ünnepségen.